Ha a vérteszt kórházi körülmények között is megállja a helyét, abban segítheti az orvosokat, hogy felismerjék, ha egyes pácienseknek hamarabb szükségük van az életmenő kezelésekre, és ezáltal túlélési esélyeik is növelhetők. Ugyancsak támogathatja a nehéz döntéseket, ha a kórházak elérik kapacitásuk végső határait, és az orvosoknak arról kell határozniuk, hogy valakinek intenzív ágyat vagy palliatív kezelést ajánljanak fel.
A tesztet a páciensek kis mintáján, 24 súlyos COVID-betegen próbálták ki egyelőre, de ebben a körben igen jól teljesített: ötből öt későbbi elhunytnál helyesen következtetett a betegség halálos kimenetelére, a 19 túlélőből pedig 18-nál predikálta helyesen a betegség lefolyását. A kutatók szerint a teszttel „meglehetősen pontosan” megjósolható, hogy kinek lesz szüksége oxigénre, kinek lélegeztetőgépre, és megvannak azok a markerek is, amelyek azt jelzik, hogy valaki egyelőre jól van, de nagy a kockázat, hogy hamarosan romlik az állapota.
A teszt egyfajta „digitális képet” ad arról, hogy mennyire beteg valójában a páciens – és ez olyan kérdés, amit nem mindig lehet ránézésre eldönteni. Ott van például a happy hypoxia vagy boldog oxigénhiányos állapot jelensége, amikor a beteg a körülmények ellenére jól érzi magát, viszont bármelyik pillanatban romolhat az állapota.
„Kiderült, hogy ezekben a páciensekben már a fertőzés korai szakaszában gyulladásos reakciót vált ki a vírus, aminek a jeleit lemérhetjük a vérben, és ennek alapján megmondhatjuk, hogy 40 nappal később ön valószínűleg ilyen és ilyen állapotban lesz” – mondta a Guardiannek Ralser, a londoni Francis Crick Intézet és a berlini Charité Orvosi Egyetem munkatársa.
Bár valószínűtlen, hogy a tesztet a klinikumban arra alkalmaznák, hogy önmagában eldöntse, ki kaphat intenzív ágyat, járulékos adatokkal jelentősen támogathatja az orvosok döntéseit.
Forrás: medicalonline.hu