Nyáron gyűjthető gyógynövényeink

Gyűjtési praktikák

A nyári gyógynövénygyűjtés során is fontos, hogy betartsuk az alapvető szabályokat. A gyűjtést napsütéses időben, a reggeli órákban végezzük, az eső és a harmat felszáradása után. Ügyeljünk arra is, hogy csak tiszta, egészséges, rágás- és betegségmentes növényekről gyűjtsünk. A szedéshez érdemes természetes anyagból készült, jól szellőző vesszőkosarat, papírzacskót vagy dobozokat használni.

A kemikáliákkal, porral, kipufogógázokkal, szeméttel szennyezett területeket – a műtrágyázott szántóföldet, legelőt, az autópályák, utak, ipartelepek, vasúti töltések környékét – inkább kerüljük el. 

Szedéskor pedig csak a gyógynövény azon részét gyűjtsük, amelyik a drogot adja, vagyis amelyikben a hatóanyag található. Ez lehet a növény levele, virága vagy leveles szára. A gyógynövények védelmének érdekében mindig metszőolló vagy kés segítségével „szüreteljünk”!

A teljesség igénye nélkül lássunk néhány gyógynövényt, melyeket a nyári időszakban gyűjthetünk! A praktikánkban a híres „bükki füvesember”, Szabó Gyuri bácsi intelmeire hagyatkozunk.

Mezei cickafark

A mezei cickafark gyakran előforduló gyógynövény hazánkban. Napos fekvésű utak mellett, parlagon levő területeken, legelőkön vagy réteken nagy eséllyel találkozhatunk vele.

Virágát, még gyakrabban virágos hajtásait gyűjthetjük, ennek optimális ideje üde nyílásban, teljes virágzáskor történik. A virágokat pár centis szárrésszel csípjük le, vagy a virágos hajtásokat hosszabb, 30–40 centiméteres szárrésszel vágjuk le!

A vágáshoz metszőollóra, sarlóra lesz szükségünk, a levágott hajtásokat pedig kosárba, illetve vászonzsákba gyűjthetjük. Szárítása árnyékos helyen vagy szárítóban kiterítve történhet maximum 30–40 °C-on.

A cickafark növényi ösztrogént tartalmaz, ezért nőknek, elsősorban serdülő-, illetve változókorban kiváltképp jótékony hatású. Gyomor- és bélbántalmakra, húgyúti görcsökre és a légutak megbetegedéseire is kiváló.

A gyógynövény a tüdő-, a végbél-, a méh-, a hólyag- és az orrvérzés régi, bevált gyógyítója.

Orbáncfű

A közönséges orbáncfű árokpartok, lomberdők, száraz gyepek, hegyi rétek növénye, sokféle élőhelyen megtalálható, tágtűrésű faj. A gyógynövény virágos hajtásait virágzás kezdetén gyűjtsük, a szárat 30–40 centiméteres szárrésszel vágva! Árnyékos, szellős helyen vagy szárítóban maximum 40 °C-on szárítsuk!

Az orbáncfű a 20. században széles körben elterjedt az akadémikus orvoslásban. Elsősorban idegességre és depresszióra alkalmazták.

Ezt erősíti meg, hogy Németországban, ahol a gyógynövények használata igen elterjedt, az orbáncfűteát antidepresszánsként, általános hangulatjavítóként, valamint stresszoldóként és nyugtatóként írják fel az orvosok.

Az orvosok a dadogás enyhítésére is ajánlják, de segíthet a nikotin- és az alkoholfüggőség leküzdésében is. Erős immunerősítő hatása miatt az AIDS-es betegek terápiájának is része.

Vírusölő tulajdonsága pedig a HIV, a herpeszvírus, a hepatitisz B és C esetében bizonyul hatásosnak. Használható még epehajtóként, görcsoldóként, vízhajtóként és nyákoldóként. Emésztésjavító és savcsökkentő hatása is ismert.

Fontos tudni, hogy az orbáncfűkészítmények érzékenységet okozhatnak, és egyes gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek, ezért érdemes tájékozódni vagy kezelőorvossal konzultálni a fogyasztása előtt.

Aranyvessző

A közönséges aranyvessző erdei vágásokban, tisztásokon fordul elő, a magas aranyvessző ártereken, nedves liget- és láperdőkben, míg a kanadai aranyvessző magaskórós társulásokban.

A virágzó hajtásokat nyílás kezdetén kell gyűjteni, a szárakat legfeljebb 40 centiméteres szárral vágva, a vastag szárrészeket kihagyva. Szárításukat szellős, napfénymentes helyen javasolják, legfeljebb 5–10 centiméter vastag rétegben kiterítve.

Az aranyvesszőfajok teáját a vizeletkiválasztó rendszer gyulladásos megbetegedései, vesekőképződés, valamint bakteriális fertőzés esetén ajánlott fogyasztani.

Orvosi székfű, avagy kamilla

Az orvosi székfű vagy ismertebb nevén kamilla mindenhol előfordul hazánkban, de legnagyobb tömegben az Alföld szikes területein terem.

Virágzásával egy időben több más hasonló küllemű növény is virágzik (pipitér, székfűfajok), de ezektől egyértelműen megkülönböztethető jellegzetes illata, fonalszerű levele és virágzatának üreges, kúp alakú vacokrésze alapján.

Virágzatát akkor érdemes gyűjteni, amikor csöves virágai már sárgák, a fehér színű sugárvirágai pedig vízszintesen állnak.

A virágzatot rövid szárral, kosárba vagy papírzsákba gyűjtsük, és minél hamarabb terítsük ki száradni, mivel könnyen befülled.

Az idegen növényi részeket, hosszú szárakat válogassuk ki a begyűjtött anyagból, majd virágfejet virágfej mellé sorakoztatva egy rétegben szárítsuk! A növény huzatos, árnyékos helyen pár nap alatt megszárad.

Mivel a kamilla erősen nedvszívó, papírral bélelt dobozban, jól záródó üvegben tároljuk!

A kamillavirág-tea gyulladáscsökkentő, görcsoldó, valamint enyhe nyugtató hatású. Meghűlésre, gyomor- és emésztőszervi problémákra kiváló. Külsőleg sebek, ekcéma és a nyálkahártya gyulladásai esetén használhatjuk.

Fontos kiemelni, hogy bár régebben szembetegségekre, sűrű szűrőn átszűrve gyulladásgátló borogatásként és lemosószerként használták, a kamilla allergiát – és önmagában is kötőhártya-gyulladást – okozhat, ezért ma már ilyen módon ritkán alkalmazzák, ez inkább ellenjavallt.

Borítókép: Envato Elements