2 perc
Nyári baleseteknél gondolni kell a trombózisveszélyre
Módosítva: 5/29/2013 Szerző: Szimpatika 2 perc trombóziscsonttörés
„Nyáron, szabadság alatt megszaporodnak a sérüléses balesetek. Az izomsérülések, csonttörések azonban nemcsak hosszan tartó gipszet jelentenek, de mélyvénás trombózis kialakulásához is vezethetnek, különösen az arra hajlamos személyeknél” – hívja fel a figyelmet a nyár egy kellemetlen velejárójára prof. Blaskó György, a Trombózisközpont szakmai vezetője.
A nyár a kikapcsolódás ideje. Sokan választják ilyenkor a pihenés valamely aktív formáját, pl. kerékpározást, lovaglást, túrázást, siklóernyőzést vagy a vízi sportokat. Amellett, hogy ezek felüdülést és testedzést jelentenek, közös vonásuk a fokozott sérülésveszély is. A gyakorlatlanság vagy saját határaink nem megfelelő felmérése csonttöréshez, izomránduláshoz, zúzódáshoz vezethet. Ilyenkor a csontok rögzítése, az izmok pihentetése mellett fontos odafigyelni a trombózis kialakulásának megelőzésére is.
Kinél áll fenn a trombózis kialakulásának veszélye?
A sérülést kísérő mélyvénás trombózis két nagy csoportot érint. Első a genetikai hajlammal bírók csoportja: rájuk az jellemző, hogy a trombózis fiatalabb korban alakul ki. Náluk többször – de nem minden esetben – megfigyelhető, hogy valamelyik szülőnek, nagyszülőnek is volt trombózisa, illetve a trombózis szokatlan helyen, pl. az agyi nagy vénában alakul ki. Öröklött vagy szerzett hajlamosító tényezők meglétekor előfordulhat, hogy valamilyen külső tényező vagy inger hozza létre a trombózist, mint pl. hormonszedés vagy éppen baleset.
A második csoportba tartoznak a középkorúnál idősebb személyek, döntően férfiak. Nekik jellemzően van valamilyen krónikus betegségük (pl. daganat, immun-, vese-, vagy bélbetegség stb.), ami a trombózishajlamot fokozza.
Milyen sérülések esetén jellemző a trombózis kialakulása?
A trombóziskészség emelkedéséért a roncsolódott szövetekből felszabaduló, ún. szöveti faktor a felelős, amely az egyik véralvadási enzim aktiválódását 10 milliószorosra fokozza. Minél nagyobb a szöveti sérülés, annál több a felszabaduló szöveti faktor, így a trombóziskészség növekedése is. A legnagyobb szöveti károsodással járó sérülések a combnyak-, a medence- és a felkarcsont-törés.
Mit tehetünk a trombózis megelőzéséért?
Azoknál, akiknek a családjában már előfordult trombózis, főleg, ha fiatalon, szokatlan helyen vagy többszörösen, ki kell vizsgáltatni a hajlam meglétét, illetve ennek mértékét. Ha genetikai zavar áll a háttérben, egyéni megítélés alapján évekig vagy akár élethossziglan megelőző célú, véralvadásgátló kezelés lehet indokolt. Általános esetben a sérülés méretének megfelelően a baleseti sebész indikál átmeneti időre alvadásgátló gyógyszeres kezelést. A nagy rizikójú betegeknél emellett érdemes szűrésként vénás ultrahangvizsgálatot csinálni még akkor is, ha semmilyen tünet nem utal trombózisra. Természetesen a megfelelő életmód (súlycsökkenés, séta, közepes fizikai aktivitás stb.) jelenti a megelőzés leghatékonyabb módját.