Növekszik a rövidlátók száma a világban

A rövidlátás, vagy más néven a myopia (a görög hunyorgó, pislogó szóból), az egyik leggyakoribb látásprobléma a világon. A rövidlátó ember közelre élesen lát, azonban messzire tekintve a képek homályossá válnak számára. Fontos, hogy a rövidlátás nem azt jelenti, hogy az illető nem lát semmit, ha messzire néz, csak azt, hogy a távolabbi kép életlenné, elmosódottá válik. Ez azonban számos probléma forrása lehet: a közlekedéstől az iskolai előadásokig sok helyen van szükség arra, hogy messzire is élesen lássunk.

A rövidlátás a szem fénytörési hibája, melynek oka, hogy a szemgolyó hosszabb az átlagosnál, vagy a szaruhártya és a szemlencse törőereje nagyobb. Rövidlátáskor emiatt az éles kép az ideghártya előtt keletkezik, a szembe érkező fénysugarak ugyanis az ideghártya előtt találkoznak. Ez azt jelenti, hogy a beeső fény még a szem sugárizmainak ellazulása esetén is túl erősen törik, és az ideghártyán keletkező kép életlen lesz. Ha egy tárgy közelebb kerül a szemhez, a róla alkotott kép is közelebb kerül az ideghártyához, így egyre élesebbé válik, vagyis egyre jobban látszik a rövidlátó számára.

A rövidlátás fokozatai

A rövidlátást súlyossága szerint három csoportra szokás osztani: az első a kisfokú rövidlátás, amikor a fénytörési hiba tizenéves kor végén 6 dioptria alatt marad. A második csoport a közepes fokú rövidlátás (ez esetben 7-12 dioptriáról beszélünk, ami 18-24 éves korig alakul ki), a harmadik csoport a nagyfokú rövidlátás, ez általában kisgyermekkorban kezdődik, és a húszas évek után sem áll meg a romlása. A nagyfokú rövidlátásnak komoly szövődményei lehetnek, például leválhat a retina, és emiatt akár meg is vakulhat a beteg. A rövidlátók körülbelül 5 százaléka szenved el élete folyamán ideghártya-leválást, amely általában nagyobb testi megerőltetés hatására, vagy a szemet ért ütés miatt alakul ki. Éppen ezért a súlyos rövidlátoknak bizonyos sportágak, például a boksz vagy a birkózás kerülését javasolják. Emellett a zöldhályog kialakulásának valószínűsége is nagyobb rövidlátók esetében.

A rövidlátás okai

A rövidlátás leggyakoribb oka a genetika, vagyis az öröklés. Ha a szülők rövidlátók, vagy a szélesebb családi körben gyakori a rövidlátás, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy a gyerekek is rövidlátók lesznek. Ugyanakkor ez nem magyarázat arra, hogy miért terjed rohamosan a rövidlátás mértéke a világon. Friss kutatások szerint Európában a 25-29 évesek közel felét érinti a probléma, Délkelet-Ázsiában pedig a fiatal felnőtteknél már 80-90 százalékos a valamilyen mértékben rövidlátók aránya. Becslések szerint míg 2000-ben csak világ lakosságának közel negyede volt rövidlátó, addig 2050-re már a felét fogja érinteni a probléma.

A rövidlátás gyakoribbá válásának oka valószínűleg az életmód megváltozásában keresendő. Egyre több időt töltünk képernyők előtt, a számítógép, a tévé, a laptop, a mobiltelefon kijelzőjét viszonylag közelről bámulva. Többen, hosszabb időt töltenek olvasással, tanulással, megnőtt a felsőoktatásban tanulók aránya, a munkájuk miatt egész nap képernyők előtt ülőké szintén. Ezzel párhuzamosan minden korosztályban csökkent a szabadban töltött idő mennyisége. Bár az egyértelmű összefüggést még nem bizonyították be, de valószínű, hogy a közeli fókuszú tevékenységekkel töltött idő növekedése, és a távoli fókuszú (jellemzően szabadban töltött) idő csökkenése okozza a rövidlátás terjedését.

A rövidlátás megelőzése

A szem fénytörési hibái szerencsére korrigálhatóak, legjellemzőbben szemüveggel vagy kontaktlencsével. A rövidlátó szem negatív (mínuszos) szórólencse alkalmazásával korrigálható, illetve manapság már egyre elterjedtebbek a különböző sebészeti módszerek, a lézeres szemműtétek is.

A megelőzés azonban bonyolultabb kérdés. Sok feltételezés van, de egyelőre nem bizonyított száz százalékban, hogy következetes odafigyeléssel, a képernyőidő korlátozásával és a szabadban töltött idő növelésével megelőzhető a gyerek vagy fiatal felnőtt korban kialakuló rövidlátás. Ugyanígy a vitaminok, az egészséges tápanyagokban gazdag táplálkozás pozitív szerepe is csak erős feltételezés egyelőre. Folynak kutatások a hibás gének genetikai módosításával kapcsolatban is, azonban még ez is a jövő zenéje. Egy biztos: azzal senki nem tesz rosszat a szemének, ha igyekszik minél több időt a szabadban, mozgással, friss levegőn tölteni.