Nem csak a dohányosok vannak veszélyben

A legtöbben tisztában vagyunk a dohányzás káros hatásaival, melyek során az elsők között merül fel a tüdőrák kialakulásának magas kockázata. A dohányzók körében a nemdohányzókhoz képest tizenkétszer gyakoribb a betegség kialakulása.
A daganatos betegségek közül a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot Magyarországon és világszerte is, férfiak és nők között egyaránt. Hazánkban évente körülbelül 8000 ember hal meg tüdőrákban (ez a szám 1950 óta folyamatosan növekszik), ami az összes rák miatt bekövetkező halálozás körülbelül 25 százalékának felel meg.

Elsődleges-másodlagos-harmadlagos dohányfüst?

A dohányzással kapcsolatban elsősorban a napi rendszerességgel dohányzó egyén(ek) jutnak eszünkbe, akik ártalmas szokásukkal károsítják az egészségüket, de fontos tudni, hogy a dohányzó környezete is ki van téve a káros, kibocsájtott füstnek, ezt nevezzük passzív dohányzásnak. Kevésbé ismert azonban, hogy a harmadlagos dohányfüst is káros, mely azt a jelenséget jelenti, amikor zárt helyiségben gyújtanak rá, így a füst bútoron, falakon, berendezési tárgyakon hosszú ideig megmarad. A nikotin reakcióba lép a szoba levegőjében lévő egyéb összetevőkkel, az elegy pedig rákkeltő nitrozaminok formájában mérgezi a helyiségbe lépőket. A harmadlagos dohányfüst belélegzése különösen veszélyes lehet a kisgyerekekre, akik gyakrabban fogják meg a különböző felületeket, majd arcukat, valamint növelheti az asztma kialakulásának kockázatát is. Amennyiben dohányzik vagy környezetében dohányoznak, figyeljen oda, hogy kerülje a harmadlagos dohányfüst okozta (Önre) vagy másokra gyakorolt káros hatását!

A tüdőrák kialakulásának egyéb okai

Azonban nem elegendő megnyugodnunk, hogy ha mi nem élünk a dohányzás káros szenvedélyével és nem vagyunk kitéve passzív dohányzásnak és harmadlagos dohányfüstnek sem, így minket nem fenyegethet a tüdőrák kialakulásának fokozott lehetősége, ugyanis a tüdőrákos betegek 25%-a sohasem dohányzott.

Rákkeltő hatása van különböző fertőzéseknek, hormonális tényezőknek, illetve a cukorbetegség is befolyásolhatja a rák progresszióját.

A kissejtes tüdőrákkal érintettek körében a nők számának túlsúlya arra enged következtetni, hogy a hormonális tényezők szerepet játszanak a daganatos betegség ezen típusának kialakulásában.

Egy 2019-es nagyszabású felmérés szerint több mint 410 ezer cukorbeteg közül csaknem 8500 esetben alakult ki valamilyen rákbetegség: férfiaknál 34%-kal, nőknél pedig 62%-kal gyakrabban, mint az átlag populációnál. Férfiaknál legtöbbször prosztatarák, tüdőrák, bőrráktípusok, pajzsmirigyrák, vese- és májrák, gyomorrák fordult elő. Nőknél pedig a cukorbetegség több mint kétszeresére növelte a légcső- és gégerák kockázatát, de ugyanúgy felmerült tüdőrák, májrák, nyelőcsőrák, pajzsmirigyrák, hasnyálmirigyrák, méhnyakrák és gyomorrák is.

Ha van a felmenők között daganatos betegségben érintett, a genetikai tényezők szintén növelhetik a tüdőrák kialakulásának veszélyét a családban azok között is, akik soha nem dohányoztak.

A tüdőrák tünetei

A korai felismerésnek óriási szerepe van: sok esetben ilyenkor még megelőzhető az áttétek kialakulása. A tünetek sajnos nem egyértelműek: a kezdeti szakaszban gyakran köhögést, légszomjat és mellkasi fájdalmat tapasztalhat a beteg. Későbbi stádiumban azonban már fáradtságérzet, nyelési nehézség, véres köpet, étvágytalanság és fogyás, vérszegénység és sápadtság is jellemző lehet.

A rendszeres szűrés elvégzése a leghatékonyabb eszköz a rák korai kiszűrésére, ezért ne vegyük félvállról akkor sem, ha a nemdohányzók táborát erősítjük!

Mit tehetünk egészségünk megőrzésének érdekében?

Egyértelmű, hogy amennyiben dohányzik, a lehető leghamarabb igyekezzen felhagyni vele, ugyanis a volt dohányosokban a leszokást követően tíz évvel a tüdőrák kialakulásának kockázata már oly mértékben csökken, hogy gyakorlatilag alig magasabb a nemdohányzóknál észlelt kockázati szintnél. Minden évben ismételjük meg a rákszűrést! Próbáljunk egészségesen élni mind táplálkozás, mind mozgás szempontjából. Ez segíthet megelőzni akár a cukorbetegség kialakulását is, valamint a szezonális betegségeket. Ehhez kérjük szakember, akár háziorvosunk tanácsát. Ügyeljünk arra, hogy elkerüljük a passzív dohányzást és a harmadlagos dohányzást, főleg gyermekek esetében, hiszen majdnem ugyanolyan káros hatásuk van, mintha mi szívnánk bele egy szál cigarettába!

Amennyiben a megelőzés már nem jöhet szóba, a legfontosabb, hogy a beteg orvosával folyamatosan tartsa a kapcsolatot, és az előírt terápiát pontosan kövesse. A beteg lelki egészsége is ugyanolyan fontos, mint fizikai egészsége: keressen fel olyan betegcsoportokat, betegszervezeteket, ahol megérthetik, min megy keresztül, támaszkodjon családjára és nem utolsó sorban a szakemberekre.