Fokozott veszélyt jelent a gyerekekre a dohányfüst
Módosítva: 10/9/2024 1 perc TüdőTüdőrákÉletmódDohányzásÖsszes cikk
A napi rendszeresen dohányzó környezetben felnövő gyermekek több mint háromszor veszélyeztetettebbek felnőtt éveikben tüdőrák kialakulása szempontjából, mint füstmentes környezetben nevelkedett társaik.
A dohányzó szülők nem csak a tüdőrák kockázatát növelik meg gyermeküknél, hanem a gégerák, garatrák és a krónikus gyulladásos tüdőbetegségét is. A rosszindulatú és gyulladásos légúti megbetegedések kockázata szoros összefüggést mutat a gyermekkori passzív dohányzás mértékével. A rendszeresen, minden nap dohányfüstnek kitett gyermekek kétszer olyan gyakran betegszenek és halnak meg felnőttkorban az említett betegségekben, mint akik gyermekkorukban csak ritkán szenvedtek környezetük dohányzó szokásaitól.
Emellett amerikai vizsgálati eredmények szerint a legkisebb mértékű passzív dohányzás is jelentősen rontja a gyermekek olvasási, számolási, logikai és feladatmegoldási teljesítményét. A kognitív teljesítmény meghatározására szolgáló teszt teljesítési pontértéke dózis-függően csökken a passzív dohányzás mértékével arányosan. Minél több dohányfüstnek volt egy gyerek a környezetében kitéve, annál alacsonyabb eredményt ért el a felmérés során.
A szerzők 4399 gyermek adatait gyűjtötték össze és dolgozták fel. A gyermekek életkora 6 és 16 év között változott. A passzív dohányzás mértékét és a kognitív teljesítményt felmérő teszt eredményeit összevetve igen szoros összefüggést találtak még alacsony „dohányzás" mellett is. Az értelmi teljesítmény romlásának tartósságára a tanulmány nem tudott választ adni. Ismeretlen maradt, hogy az agyi funkciók romlása vajon tartós marad-e, és a gyermekek egész életét végigkíséri, vagy ez csak átmeneti jelenség.
A dohányfüsttel való érintkezés érdekes módon csak kis arányban volt a családi otthon. Míg otthoni dohányzás csak 43 százalékban volt kimutatható, a laboreredmények a gyermekek 84 százalékánál jelezték a passzív dohányzás meglétét.
A tanulmány egyik legnagyobb hiányossága, hogy a szülők intelligenciájáról nem ad információt. Pedig irodalmi ismert tény, hogy a magasabb intelligenciájú szülők gyermekei is általában magasabb intelligenciával rendelkeznek.
A tanulmányból levonható legfontosabb következtetés, hogy a gyermekek számára a legkisebb dohányfüst mennyiség is mérgező. Éppen ezért a szülőknek mindent el kell követniük, hogy gyermekeik egészsége érdekében távol tartsák őket a dohányfüsttől.
Emellett amerikai vizsgálati eredmények szerint a legkisebb mértékű passzív dohányzás is jelentősen rontja a gyermekek olvasási, számolási, logikai és feladatmegoldási teljesítményét. A kognitív teljesítmény meghatározására szolgáló teszt teljesítési pontértéke dózis-függően csökken a passzív dohányzás mértékével arányosan. Minél több dohányfüstnek volt egy gyerek a környezetében kitéve, annál alacsonyabb eredményt ért el a felmérés során.
A szerzők 4399 gyermek adatait gyűjtötték össze és dolgozták fel. A gyermekek életkora 6 és 16 év között változott. A passzív dohányzás mértékét és a kognitív teljesítményt felmérő teszt eredményeit összevetve igen szoros összefüggést találtak még alacsony „dohányzás" mellett is. Az értelmi teljesítmény romlásának tartósságára a tanulmány nem tudott választ adni. Ismeretlen maradt, hogy az agyi funkciók romlása vajon tartós marad-e, és a gyermekek egész életét végigkíséri, vagy ez csak átmeneti jelenség.
A dohányfüsttel való érintkezés érdekes módon csak kis arányban volt a családi otthon. Míg otthoni dohányzás csak 43 százalékban volt kimutatható, a laboreredmények a gyermekek 84 százalékánál jelezték a passzív dohányzás meglétét.
A tanulmány egyik legnagyobb hiányossága, hogy a szülők intelligenciájáról nem ad információt. Pedig irodalmi ismert tény, hogy a magasabb intelligenciájú szülők gyermekei is általában magasabb intelligenciával rendelkeznek.
A tanulmányból levonható legfontosabb következtetés, hogy a gyermekek számára a legkisebb dohányfüst mennyiség is mérgező. Éppen ezért a szülőknek mindent el kell követniük, hogy gyermekeik egészsége érdekében távol tartsák őket a dohányfüsttől.
A napi rendszeresen dohányzó környezetben felnövő gyermekek több mint háromszor veszélyeztetettebbek felnőtt éveikben tüdőrák kialakulása szempontjából, mint füstmentes környezetben nevelkedett társaik.