Nehezen ismerjük fel a stroke-ot, és keveset tudunk róla

Magyarországon az érintettek alig 5-7 százaléka kerül időben kórházba, de még náluk is hosszadalmas lehet a rehabilitáció. A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő páciensek körében elvégzett stroke-kutatása megmutatta, sokat tudunk ugyan a stroke-ról, de még mindig nem eleget, az információk nagy részét pedig kezelőorvostól és az internetről szerezzük be.

A hazai statisztikai adatok szerint évente csaknem 45-50 ezren kapnak stroke-ot (az esetek 10 százalékban 50 év alattiak), nagyjából 13 ezer ember életét pedig már nem lehet megmenteni. Mintegy 200-250 ezer ember a betegség árnyékában él. Bár a Magyar Stroke Társaság adatai szerint csökkenő tendenciát mutat a stroke-betegek száma - amely köszönhető a vérrögoldó kezeléseknek és azok katéteres eltávolításának -, még mindig magas az agyi érkatasztrófa előfordulása.

Sok a stroke utáni tünetmaradvány

A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő páciensei körében készített, nem reprezentatív stroke-kutatása megmutatta, hogy többségüknek van valamilyen érintettsége a betegségben. A megkérdezettek 93,06 százaléka saját maga vagy ismerőse, családtagja esett át stroke-on és a válaszokból kitűnik, hogy valamilyen módon mindannyiuknak megváltozott az életmódja: 31,71 százalékuk mozgáskorlátozottságról, 22,44 százalékuk beszéd-, írás, olvasás- és számolás nehezítettségről számolt be, 16,83 százalék rövid- vagy hosszú távú memóriazavarokkal küzd, 16,59 százalék elveszítette az önellátás esélyét, míg 12,44 százaléknak megváltozott a személyisége vagy a viselkedése. A válaszadók többsége ugyan részesült valamilyen utókezelésben, 39,43 százalék kórházi mozgásszervi rehabilitációban, 37,54 százalék pedig gyógytornában, kevesebb arányban volt lehetőségük azonban logopédussal (12,62 százalék), neuropszichológussal (8,83 százalék) vagy ergoterapeutával (1,58 százalék) együtt dolgozni a tünetmaradványok kezelésén.

Bár a megkérdezettek 85,19 százaléka tisztában volt vele, hogy a stroke utáni gyógyulás esélye jobb, ha több szakember által, egy komplex kezelésen tud részt venni a páciens, erre nagyon keveseknek nyílik lehetősége. Sőt, a válaszokból kiderül, a kezelőorvos mellett (49,83 százalék) még ma is a legtöbb információt a stroke kapcsán az internetről (34,68 százalék) szerezzükbe.Többen külön kiemelték, mennyire egyedül érezték magukat ebben a helyzetben.

Csupán a megkérdezettek 9,41 százaléka számolt be arról, hogy nem maradtak tünetek a stroke után, a többiek beszédnehézségekről (17,29 százalék), memóriazavarról (12,25 százalék), szótalálási problémákról (12,04 százalék), járásképtelenségről, a mozgás nehezítettségéről (12,04 százalék), egyensúlyzavarokról (10,28 százalék), önellátási képtelenségről (9,41 százalék), viselkedési zavarokról (5,69 százalék) és térlátási zavarokról (2,41 százalék) számolt be.

Nagy volt azonban a bizonytalanság abban a kérdésben, hogy tudomása szerint mivel lehet a stroke esélyét csökkenteni, hiszen az egészséges életmód, a sportolás és a magas vérnyomás csökkentése mellett volt, aki a megfelelő mennyiségű folyadékpótlást említette, mint megelőzési módszer. Ugyanakkor mutatkozott némi ellentmondás abban, hogy ismerik-e a megkérdezettek a stroke tüneteit: 89,81 százalék igennel felelt, ugyanakkor a konkrét tünetek felsorolásakor már a megkérdezettek 20,94 százaléka felelte, hogy nem ismeri a tüneteket.

Gyakran nem veszik komolyan a jeleket az érintettek

A stroke hátterében gyakran érelmeszesedés áll, így akadályozva van a véráramlás útja, és egy, az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen elzárhatja a véráramlást. A magas vérnyomás és koleszterinszint, a cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás mind kockázati tényező, amely kiválthatja az agyi érelzáródást. Megjelenése előtt az érintettek gyakran tapasztalnak átmeneti látás-, beszédzavart vagy végtagzsibbadást, de a páciensek gyakran nem veszik komolyan ezeket a jeleket. Pedig korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.

Stroke után hatásosabb, ha több szakember együtt dolgozza ki az egyénre szabott rehabilitációs tervet, hiszen így nemcsak eredményesebb, hanem rövidebb is lehet a lábadozás időszaka. Az ergoterápiát nagyon kevesen ismerik hazánkban, általában logopédus, neuropszichológus és gyógytornász segítségéről számolnak be a páciensek.

„Az ergoterápia gyakorlatias és speciális terápiás forma, ami leginkább a felső végtagi mozgásokra és az önellátásra összpontosít. A finommotorikus mozgásokat és a szelektív ujjmozgásokat fejlesztjük: a tárgyak megfogására, kéz és ujjak erősítésére, mozdulatok helyes kivitelezésére koncentrálunk. Gyakran használunk az ujjak és a kéz mozgásai javítása érdekében különböző erősségű csipeszeket, gyurmákat, labdákat, erősítő szalagokat. A nagy mozgások és az önellátó funkciók segítésére pedig célzott gyakorlatokat végzünk. Az ergoterápia a stroke utáni állapotot olyan formában rehabilitálja, hogy a páciens és családja lehetőségeikhez mérten, a lehető legjobb életminőségben tudják folytatni életüket – mondta Rigó Eszter, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő stroke rehabilitációs központjának ergoterapeutája.

Hogy ismerhető fel a stroke?

• Az arc, a kar vagy a láb egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, az egyik testfél zsibbadása
• Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar
• Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás vagy látásélesség gyors csökkenése
• Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok
• Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társul
• Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.