Neandervölgyi gén befolyásolhatja a fájdalomérzetet

Hugo Zeberg, a svéd Karolinska Intézet, valamint a neandervölgyi genomot néhány éve feltáró Svante Pääbo, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa és kollégái új tanulmányukban egy olyan, neandervölgyiekhez köthető genetikai elemet mutatnak be, amely a fájdalomérzetre hat. A mintegy félmillió nagy-britanniai személy genetikai adatainak elemzése során a csapat arra jutott, hogy a lakosság 0,4 százaléka hordozhatja a gén ezen változatát.

A hasonló elemzések a génszekvenálás rohamos fejlődésének köszönhetően jöhetnek létre. A kutatók ma már az ősi maradványokat tanulmányozva is értékes információkat gyűjthetnek a neandervölgyiek DNS-éről. A kutatók vizsgálatuk során egy olyan génre bukkantak, amely a Nav1.7 nevű fehérjét kódolja. Az idegsejt membránjában található protein egyfajta átjáróként működik a nátrium számára, és kulcsszerepet játszik a fájdalomként érzékelt impulzusok kiváltó pontjának meghatározásában. A Nav1.7 variánsok nagyban hathatnak a fájdalom érzékelésére.

A neandervölgyiek olyan génváltozattal rendelkeztek, amely a fehérjében három aminosavat változtat meg. A szakértők békapetékben és emberi veseszövetekben vizsgálták, hogy ez a módosulás miként hathat a proteinre. A kutatók arra jutottak, hogy egy-egy aminosav befolyásolása még nem járna jelentős következményekkel, a három megváltoztatása viszont erősítheti a fájdalomérzetet.

A régészeti bizonyítékok alapján a neandervölgyiek gyakran küzdöttek fájdalommal, több olyan leletet is találtak, amelyek természetes fájdalomcsillapítók használatára utalnak. Zebergék úgy gondolják, az érintett neandervölgyi gén a modern emberek fájdalomérzetére is hathat.

Forrás: ng.hu