Mutasd a szemed, megmondom, ki vagy

Hogyan foglalható össze az íriszdiagnosztika lényege?

Az íriszdiagnosztika gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza. Ősi megfigyelések alapján azt tapasztalták a gyógyítók, hogy az érzékszerveken keresztül a szervezet nemcsak befelé szállítja az információkat, hanem kifelé is ad egyfajta leolvasható kijelzést. Tehát a test állapota megfigyelhető az érzékszerveinken keresztül. Az íriszdiagnosztika ebből eredően a legfejlettebb emberi érzékszerv, a szem megfigyelésén alapul: hiszen a szem a legbonyolultabb, legösszetettebb módon közöl különféle információkat a szervezet belső közegéről. Ezáltal a talpdiagnosztika, a fülakupunktúra és hasonló eljárások rendszerébe illeszkedik.

Már az ősi egyiptomiak is alkalmazták az orvoslásban, Tutanhamon fáraó sírjában találtak is olyan papirusztekercseket, amelyek ezt bizonyítják. Speciális bevonattal kezelt ezüstlemezeket tartottak a szem elé, és egyfajta sajátos, kezdetleges fényképezési eljárással készítettek nyomatokat a szemről – bár magáról a módszerről sajnos nem sokat tudunk. Az íriszdiagnosztika újkori újrafelfedezése a 19. század második felére tehető, és egy magyar orvos, Péczely Ignác nevéhez fűződik, habár párhuzamosan többen is foglalkoztak ezzel a témával egy időben, méghozzá főleg papok.

Péczely a legenda szerint az erdőben sétált és arra készült, hogy kiraboljon egy bagolyfészket, ám amikor odaért, épp hazatért az anyamadár, akinek véletlenül eltörte a lábát. Felfedezte, hogy a madár szemén egy lüktető folt jelent meg azon a ponton, ami az óra számlapján nagyjából hat órának felelne meg. Ez indította arra, hogy elkezdje vizsgálni a szivárványhártyát. 1870-ben jelentette meg erről az első munkáját Felfedezések a természettudományok terén címmel. Éppen azért végezte el a Bécsi Orvosi Egyetemet, hogy orvosi szemszögből is igazolja az elképzelései hátterét, bár rengeteg támadás érte szakmai körökből. Ennek ellenére betegek ezreit vizsgálta meg.

Egy általános szűrővizsgálat legelején, esetleg egyes panaszok differenciálása terén viszont nagyon is helye lehet ennek a módszernek. A hagyományos vizsgálati módszerek kimutatják a strukturális eltéréseket, az esetleges hiányokat vagy többleteket, de van olyan, hogy ilyesmiről nem beszélhetünk, a páciens mégis rosszul érzi magát. Ilyen esetben az íriszdiagnosztika segíthet a problémák felderítésében. A gyomornál, a vesénél, az ivarszerveknél 70-80 százalékos valószínűséggel mutatja ki az elváltozásokat egy íriszdiagnosztikai vizsgálat.

Hogyan kell elképzelni a gyakorlatban egy ilyen vizsgálatot?

Egy közönséges szemészeti réslámpával vizsgáljuk meg a szemet, gyakorlatilag ugyanúgy, mint a szemorvosok, csak mi mást nézünk. Ha nem túl részletes a vizsgálat, ez általában 5 percet vesz igénybe; ezt követően kerülhet sor igény és szükség szerint további vizsgálatokra, például csináltatható íriszfotó, de léteznek olyan szoftverek is, amelyek segítséget nyújtanak a kiértékelésben. Az írisz képe természetesen az évekkel változik: az állapot jobbulása és rosszabbodása egyaránt érzékelhető benne.

Adja magát a kérdés: mennyire „komoly” ez a tudományág, és mennyiben tartozik a kevésbé elismert ágak közé?

A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos álláspontja szerint az íriszdiagnosztika nem elfogadott módszer. Ennek ellenére az emberek keresik. Voltak olyan szűrővizsgálatok, ahol 2-3 ezres populációkat fotóztak le ilyen módon, majd az eredményeket utána teamben kielemezték. Egy támogatott módszer nyilván jobban tud élni. Megvan a helye az íriszdiagnosztikának, de mint mondtam, nyilván nem váltható ki vele minden más módszer. Hogy példát mondjak: a vérképzőszervek megbetegedéseiről például nem is igazán lehet képet alkotni a szivárványhártya vizsgálatából.

Nagyon sokan jönnek kíváncsiságból, de nem ritka az sem, hogy konkrét panaszokkal érkeznek hozzánk, sőt, sokan félelemből fordulnak íriszdiagnosztához: félnek valamilyen betegségtől, és először így szeretnének tájékozódni az állapotukról. Nyilván a jogi hátteret is szem előtt tartjuk, hiszen a pontos diagnózisok kimondása szigorú szabályokhoz kötött. A korrekt eljárás és tájékoztatás nagyon fontos. 


Forrás: Dr. Draveczki Ádám, www.mypin.hu/