Mivel foglalkozik az orvosmeteorológia?

Akik érzékenyebbek az időjárásra – és ez a lakosság mintegy felére igaz –, azokat ezek az ingerek jobban megterhelik, és ez állandóan befolyásolja közérzetüket. 

Az időjárás mindenütt jelen van és minden élőlényre hat. Ez független attól, hogy az adott élőlény a szabadban tartózkodik-e vagy éppen zárt térben. Az időjárás tehát mindenkire hat, de a lakosságnak csak mintegy fele tekinthető időjárás-érzékenynek. Így nevezi az orvosmeteorológia azokat az embereket, akiknél szubjektív panaszokat okoz az időjárás. Ezen csoport fele, tehát a lakosság mintegy negyede megérzi az időjárás változását is előre.

A másik nagy csoport azon emberek, akik az időjárásra valamilyen tünettel reagálnak,ez lehet fejfájás, légzőszervi panasz, de akár egy szívinfarktus is. A teljes lakosság mintegy 10%-a sorolható ebbe a csoportba. Ők kifejezetten érzékenyek az időjárásra.

Az orvosmeteorológia része egy nagyobb tudományágnak az orvosi klimatológiának, amely az éghajlat, valamint az időjárás emberekre gyakorolt hatását vizsgálja. De nem csupán az egészségtudományok szempontjából fontos tudomány, az időjárás-érzékenység csökkenti a munkaképességet, növeli az egészségügyi ellátás költségeit is,így komoly társadalmi-gazdasági hatásokkal is bír. Érdemes azt is látnunk, hogy az időjárás nemcsak negatív hatásokkal bír, hanem kedvezően is hathat az emberek egészségére, közérzetére. Ez azonban már nem annyira az orvosmeteorológia, hanem inkább az orvosi klimatológia területe.

Az orvosmeteorológia története

Már az időszámításunk előtti IV. évezredből ismerünk olyan feljegyzéseket, amelyek az emberi egészség és az időjárás összefüggéseit taglalta, de a taoizmus alapját képező írás szintén tartalmaz orvosmeteorológiai értékeléseket.

Az első európai orvosmeteorológus Hippokratész volt, aki először tárgyalta részletesen az időjárás és az emberi egészség összefüggéseit. A modern orvosmeteorológia megalapítója azonban egy neves geográfus Alexander von Humboldt volt (1769-1859), aki leríja, hogy az időjárás elemei miként hatnak az emberi érzékszervekre. A 20.század elején aztán megindultak a részletes tudományos vizsgálatok, majd a 20. század közepére az orvosmeteorológia elismert tudománnyá vált. Napjainkra pedig az orvosmeteorológia és ennek előrejelzései az időjárás előrejelzés szerves részévé vált.

Az orvosmeteorológia és az időjárás

Az időjárás érzékenység és a tüneti reagálások hátterében mai ismereteink szerint az időjárás egyes elemeinek állapota, azok megváltozása, vagy az összetett időjárási események állnak. Mely időjárás történések a legfontosabbak az orvosmeteorológia szemszögéből? Nos, az alábbi listán szereplő időjárási jelenségek vagy szituációk tehetők felelőssé az időjárás tünetek meghatározó részéért:

– alacsony légnyomású területek

– időjárási frontok, az időjárás megváltozása

– hideg és hidegfrontok

– magas hőmérséklet, hőség

– fülledt időjárás (magas páratartalom és meleg)

– viharok, zivatarok

– főnszél

– köd

– hirtelen időjárás változás

– légszennyezés, szmog
 

Az időjárás érzékenyek

Az orvosmeteorológia három csoportot különböztet meg, vannak akik egyszerűen csak reagálnak az időjárásra, vannak akik érzékenyen reagálnak, ők az időjárás érzékenyek és vannak akik tüneteik rosszabbra fordulásával reagálnak az időjárásra.

A légkörből érkező ingerekre a szervezet válaszokat ad. Ezek az ingerek általában nem terhelik meg jelentősebben a szervezetet, de közérzet és hangulatingadozás gyakran észlelhető. Akik érzékenyebbek az időjárásra, és ez a lakosság mintegy felére igaz, azokat ezek az ingerek jobban megterhelik, és ez állandóan befolyásolja közérzetüket. Az időjárás érzékenyek csoportjába sorolja az orvosmeteorológia azokat is, akik előre megérzik az időjárás változását. Ők különösen érzékenyek, hiszen a valódi változások előtt megérzik akár napokkal előre az időjárás megváltozását.

Az időjárás érzékenyek alakosság mintegy felét teszik ki, de jellemző, hogy a fiatalok körében kevesebb a időjárás érzékeny, míg az aránya kor előrehaladtával folyamatosan emelkedik. A nemek között is van különbség. A nők jellemzően érzékenyebbek az időjárásra, mint a férfiak.

Mivel jár az időjárás érzékenység az orvosmeteorológia szerint?

Jellemző, hogy az időjárás érzékenyek nem jellemezhetően egy-egy konkrét tünettel, vagy panasszal. Inkább a közérzet romlásáról számolnak be. Ez lehet kedvtelenség, alvászavar, vagy éppen aluszékonyság, rossz hangulat, levertség, vagy éppen feszültség, szédülés, de akár depresszív hajlamok is. Általában csökken a fizikai állóképesség és a koncentrálóképesség, és olykor tünetek is jelentkezhetnek, mint például a fejfájás.

Az időjárás érzékenyek jellemzően a hirtelen időjárás változásra, a hidegbetörésre és a meleg szárító szelekre, valamint a légnyomás ingadozásra érzékenyek az orvosmeteorológia megfigyelések szerint.

Az időjárás érzékenység számos tényezőtől függ, de három tényezőnek kulcsszerep van. ezek a genetikai adottságok, a rossz fizikai erőnlét és az érzelmi beállítottság, túlérzékenység. Mindez azt is jelenti, hogy például erőnlétünk javításával időjárás érzékenységünk csökkenthető is.

Az időjárás és a betegségek

Az orvosmeteorológiában különös figyelem összpontosul azokra az emberekre, akik az időjárásra nem csupán szubjektív panaszokkal, hanem tüneteik rosszabbodásával reagálnak. Az időjárás egyes elemei egyes csoportok halálozásának kockázatát is jelentősen növelheti, így igen lényeges kérdésről van szó. Ezen csoportok közül külön figyelem jut néhány betegségre, amelyek kiemelten érzékenyek az időjárásra. ezek:

– reuma és mozgásszervi megbetegedések

– fejfájás, migrén

– szív- és érrendszeri megbetegedések: szívinfarktus, szívkoszorúér-betegség, agyvérzés, trombózis és embólia

– légúti megbetegedések

– lelki megbetegedések, depresszió
 

Reuma és mozgásszervi megbetegedések

Az orvosmeteorológia álláspontja szerint az időjárás ez esetben nem a betegségre hat közvetlenül, hanem elsősorban a tüneteket erősíti fel, a fájdalomküszöb csökkentése révén. A Reumában vagy mozgásszervi megbetegedésben szenvedők 60-90%-a reagál érzékenyen az időjárásra. Az időjárási elemek közül meghatározó a hőmérséklet meredek csökkenése, és a magas páratartalom. Ez általában hidegfront érkezésével van összefüggésben.

Fejfájás, migrén

Az orvosmeteorológiai kutatások szerint a migrénbetegek 50-60%-a érzékeny az időjárásra, a nőknél ez az arány még magasabb is. A tünetek elsősorban az időjárás megváltozásával vannak összefüggésben, de ez a változás szinte bármilyen irányú lehet. Érdekes, hogy a migrénesek negatívan reagálnak akkor is, ha az időjárás megnyugszik. A legújabb orvosmeteorológiai kutatások szerint a meleg, szárító szél is fokozhatja a migrénes tüneteket.

Szív- és érrendszeri megbetegedések

A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők magas arányban érzékenyek az időjárásra, és ez esetükben számottevő kockázattal is jár. Különösen a tartós hideg időjárás, a hőség és a gyors időjárás változás azok a tényezők, amelyek kihatnak egészségügyi állapotukra. Az orvosmeteorológiai kutatások szerint ezen időjárási szituációkban jelentősen nő például az infarktus valószínűsége. A téli időszakban lényegesen magasabb a szív és érrendszeri halálozások aránya, mint a nyári időszakban. ez alól csak a hőségnapok kivételek, ami szintén növeli a halálozási rátát. A fentieken túl a legfrissebb orvosmeteorológiai álláspont szerint a légnyomás is lehet rizikótényező. Az átlagos 1016 HPa nyomástól jelentősen eltérő légnyomás, szintén kockázati tényezőnek tekinthető.

Légzőszervi megbetegedések (asztma, hörghurut)

Egyes időjárási szituációk nagyban növelik az asztmaroham kockázatát, de növelik a légzőszervi megbetegedések számát is. Az egyik legproblémásabb időjárási szituáció a tartós hideg idő a tél folyamán, amely asztmarohamot idézhet elő és általában rontja a légzési funkciókat.. Hasonló hatással jár egy erős hidegbetörés is. Az orvosmeteorológia felhívta már a heves zivatarokban rejlő kockázatokra is a figyelmet. Nyári időszakban az érkező zivatarok, és heves szél nagy mennyiségű pollent juttat a levegőbe asztmarohamot és az allergiás tünetek erősödést eredményezve. A légzőszervi megbetegedésben szenvedők életminőségét nagyban rontja a szmog, szennyezet levegő, amely tüneteik erősödését is magával hozhatja (lásd szmogtérképünket).

Lelki betegségek és az orvosmeteorológia

Az időjárás kedvezőtlen alakulása az arra érzékenyek körében lehangoltságot, kedvetlenséget eredményezhet. Súlyos esetben tartós, un. szezonális depresszió is kialakulhat. Ennek kiváltó oka egyértelműen a fény hiánya. Ellenmondás ugyan , de a szép időjárás még ennél is veszélyesebb lehet, jellemzően az öngyilkosságok szám a kora tavaszi időszakban a legmagasabb, ennek azonban inkább lelki okai vannak. A depressziós ember nehezen birkózik meg a világ boldogságával és ekkor még értéktelenebbnek tűnik saját élete.

Az orvosmeteorológia néhány különös fejezete

A fenti betegségeken túl az időjárás még néhány érdekes eseményben is szerepet játszik. Egyik ilyen a tavaszi fáradtság, amely február és április között a leggyakoribb. Nincs itt másról szó, minthogy az szervezetünk ekkor ébred mini téli álmából és a szervezet átállása erőforrás igényes, amely rövid ideig tartó (néhány hetes) fáradságot idéz elő. Közismert, hogy az időjárás a szülések számát is befolyásolja. Egy erős frontbetörés, jelentős hőmérséklet és nyomásváltozás mellett sok szülést is beindít, így ilyenkor lényegesen megugrik a szülések száma.

A közlekedésre és a közúti balesetekre is kihat az időjárás. Itt most nem arról van szó, hogy a csúszós út balesetveszélyesebb, hanem arról, hogy hőségidején tompulnak a vezetők reflexei, ami baleseteket idézhet elő. De kockázatos a szép időjárás i, mivel növeli a kockázatvállalási kedvet.

Hogyan védekezzünk az időjárás hatása ellen az orvosmeteorológia szerint?

Van néhány tanács és javaslat, amellyel az időjárásra való érzékenységünk jelentősen csökkenthető. A reumásoknál egyértelműen hideg időjárás esetén célszerű a meleg és száraz lakásban tartózkodni. Szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők a hőháztartásuk és fizikai erőnlétük erősítésével csökkenthetik a kedvezőtlen hatásokat. A hideg hatásainak kivédésére mindig takarjuk kezeinket, nyakunkat és arcunkat, mert ezek a legérzékenyebbek a hidegre! A zivatar hatás kikerülés érdekében célszerű a házban tartózkodni, és a zivatarok elmúltával is csak néhány órás késéssel szellőztetni a lakást, amikorra már csökkent a pollenkoncentráció. A lelki betegségek esetén segíthet a fényterápia és a fizikai mozgás.

Az orvos meteorológia és az orvosi klimatológia, azaz minden, ami pozitív

Természetesen az időjárás nem csak negatív hatásokkal járhat. Vannak az időjárásnak olyan elemei és szituációi, amelyek kifejezetten kedvezőek az emberi egészségre nézve, ám ez már nem annyira az orvosmeteorológia területe, inkább az orvosi klimatológiáé. Az időjárás pozitívumai közé tartozik a napsugárzás és a napfény. Az egyik a szervezet D-vitamin termelését mozdítja elő, míg a másik a szervezet biológiai ciklusát irányítja és segít a depresszió leküzdésében. De pozitív időjárási elemnek tekinthető a hűvös, élénk széllel kísért időjárás, amely a szervezet edzettségét erősítik, és ide tartozik a tiszta, szennyezés mentes levegő is, ami a légúti megbetegedésben szenvedők számára áldás.

Forrás: esotanc.hu
Szerző: Szuhi Attila okleveles geográfus, ELTE Földtudományi Doktori Iskola Földrajz-Meteorológia program