Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Mit is jelent pontosan a divatos varázsszó: lúgosítás?

Létrehozva: 6/5/2011 3 perc VitáltippekDiagnosztikaÉtrendkiegészítőkTáplálkozásAntioxidánsokÖsszes cikk
Napjainkban már nemcsak az alternatív orvoslásban emlegetik varázsszóként a lúgosítás, sav-bázis egyensúly kifejezéseket, de nem árt tisztában lenni azzal, pontosan miről is van szó, mielőtt bármiféle divatos kúrába kezdenénk. Farkas Nándor dietetikussal világítjuk meg a téma hátterét.

Mit értünk a szervezet sav-bázis egyensúlya alatt? Egyáltalán, mit jelentenek az emberi test szempontjából a savas, lúgos jelzők?

Alapvető fontosságú, hogy a testben egyensúlyban legyenek a savas és a bázikus, azaz lúgos anyagok. Amennyiben egészségesek vagyunk, ez így is van. Ez a lúgos anyagok kicsiny túlsúlyát jelenti a gyakorlatban, az emberi szervezet ugyanis enyhén bázikus jellegű, a vér normál pH-értéke 7,35 és 7,45 között mozog. Ez az egyensúly azonban törékeny, hiszen a mindennapokban a test folyamatosan ki van téve a különböző savas és bázikus anyagoknak. Ezek kölcsönhatása határozza meg az emberi test kémiai szabályozását.

Ha az emberi szervezet enyhén lúgos, ez azt jelenti, hogy káros, ha az egyensúly megborul, és a test „elsavasodik”?

Először is tisztázzunk valamit: az anyagcsere-folyamatok, így a tápanyagok oxidációja közben az emberi szervezetben savak képződnek. Ez teljesen természetes. Miközben lebontjuk a különböző tápanyagokat, energia szabadul fel, ami akár oxigén jelenléte nélkül is történhet. Az oxigén jelenlétében zajló aerob és a nélküle történő anaerob anyagcsere-folyamatok általában kapcsolódnak egymáshoz. A szervezet eközben komoly savtermeléssel néz szembe, hiszen rengeteg széndioxid-molekula keletkezik a testben, amihez még számos úgynevezett fix, nem illékony sav is társul a fehérjék és a nukleinsavak anyagcseréje során. A fehérjék feldolgozása során kén- és foszforsavat, sportoláskor, oxigénhiány esetében tejsavat, a zsírok bontása során ketonsavakat termel a test. Akár illékony, akár nem illékony savról van szó, ezek végül a véráramba jutnak. A kérdés az, mennyire borítják meg az imént említett egyensúlyt. Ez pedig már jelentős mértékben életmód kérdése is.

Miért káros az elsavasodás?

A savak semlegesítése az emberi testben is bázikus anyagok felhasználásával történik. Amennyiben túl sok savas anyag van a testünkben, és a semlegesítéshez az összes szabad bázistartalékunkat felhasználtuk, a savak az izmokban, az ízületekben, a szövetekben halmozódnak fel, ez pedig számos betegség melegágya. A vérkeringés lomhább lesz, a szervek nem működnek teljes kapacitással, a szervezet ellenálló-képessége lecsökken. Röviden és leegyszerűsítve ez a lényeg.

És miért mondják azt, hogy a 21. századi ember életmódja a savasodásnak kedvez?

Mert rendszertelenül, kiegyensúlyozatlanul táplálkozunk, nem mozgunk, nem sportolunk, állandóan stresszelünk, iszunk és dohányzunk. Az emberek jelentős része nem eszik zöldségeket, gyümölcsöket, nem juttat elegendő vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet a szervezetébe, pedig ezek létfontosságúak a kémiai egyensúly fenntartása érdekében. Emellett azonban rengeteg cukros, sós, tartósított, illetve finomított lisztet tartalmazó élelmiszert fogyasztanak, amik viszont tipikus savasítók. Akárcsak az ecet, az élesztő, az állati eredetű zsíradékok, az alkohol

Miből állapíthatjuk meg, hogy a szervezetünk túlsavasodott? Egy vérvételből?

Igen, egy vérvételből egyszerűen megállapítható. A túlsavasodott szervezetben a vér pH-értéke a 7,35 alatti tartomány irányába mozdul el. Ebben az esetben egyértelműen káros folyamatokról beszélünk. Azt viszont jegyezzük meg, hogy vizeletvizsgálatból például nem lehet hasonló következtetésekre jutni, a vizeletünk ugyanis alapból savasabb kémhatású.

Mik ezek a tipikus tünetek, amiket említett?

Fáradtság, kimerültség, levertség, csökkenő teljesítőképesség, nehezedő stressztűrés, csökkenő ellenállás a kórokozókkal szemben, fejfájás, pattanások, túlzott étvágy vagy éppen étvágytalanság – napestig sorolhatnám a különböző tüneteket. Mint ebből is látszik, elég nehezen megfogható zavarokról beszélünk, a fenti, meglehetősen általános jellemzők ugyanis betegségek, rendellenességek százaihoz kapcsolódhatnak. A vér pH-értékéből azonban nagy biztonsággal állapítható meg, hogy a szervezet sav-bázis egyensúlya felbomlott.

Mi ilyenkor a teendő? Kezdjünk divatos lúgosítókúrába mindenféle speciális itallal, táplálékkiegészítővel?

Első körben óvatosabb lennék, és azt tanácsolom, maradjunk azoknál a hagyományos megfejtéseknél, melyekkel évszázadok óta élnek az emberek. Vagyis mielőtt mindenféle modern csodaszerhez nyúlnánk, próbáljuk meg racionalizálni a táplálkozásunkat, és szakítsunk az egészségtelen életmóddal. A lúgosítás lényege alapvetően az, hogy olyan élelmiszereket fogyasztunk, melyek emésztése során magnéziumban, vasban, kalciumban és egyéb ásványi anyagokban gazdag égéstermékek maradnak a testünkben. Együnk sok zöldséget és gyümölcsöt, mert ezek a legalkalmasabbak arra, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt a szervezetünkben, ezen belül is elsősorban azok, melyeknek alacsonyabb a szénhidrát-tartalmuk: káposzta, répa, cékla, zeller, uborka, spenót, retek, tök, hagyma… Tehát az első számú aranyszabály, hogy minél több nyers, kevés utókezeléssel készített táplálékot vegyünk magunkhoz. A húsokat, tejtermékeket, finomított gabonákat, kenyeret, gombákat, az alkoholt kerüljük ezekben a napokban, és nagyon figyeljünk arra is, hogy növényi olajat, például olívaolajat használjunk. Közben figyelni kell a megfelelő folyadékbevitelre is, és persze arra is, hogy ez a megfelelő formában történjen. Vagyis semmiképpen se cukros üdítőket igyunk, hanem vizet vagy zöld teát. Ahogy említette, léteznek speciálisan lúgosító hatásúként árult üdítők, készítmények is, amik szintén jók lehetnek, de csakis az előírások szerinti alkalmazásban és mennyiségben. Tehát ne kezdjük el mértéktelenül magunkba dönteni ezeket az italokat, és főleg ne úgy, hogy csak ennyit teszünk a helyzet orvoslása érdekében. Azzal nem fogjuk tudni helyreállítani a szervezetünk sav-bázis egyensúlyát, ha napi öt-hat lúgosító italt fogyasztunk, de eközben továbbra is mértéktelenül esszük a süteményeket, chipseket, zsíros húsokat. És arra is mindenképpen vigyázzunk, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára.

Vagyis az ellúgosodás is veszélyes?

Pontosan. Ha a vérünk pH-értéke 7,45 fölé emelkedik, szintén roppant kellemetlen tünetekkel kell majd szembesülnünk: izomfájdalmakkal, emésztési, székelési problémákkal, extrém esetben rángógörcsös rohamokkal is akár. Tehát ész nélkül lúgosítani is kockázatos, ha mindez csak azért történik, mert ez most éppen egy népszerű varázsszó.

forrás: www.mypin.hu

 

Mit értünk a szervezet sav-bázis egyensúlya alatt? Egyáltalán, mit jelentenek az emberi test szempontjából a lúgosítás?