A fogszuvasodás a leggyakoribb krónikus betegség a világon, amely – régiónként eltérően – a lakosság 80-100 százalékát érinti. A fogszuvasodás kezdeti fázisában vagy korai szakaszában még megállítható és akár vissza is fordítható, ha a kiváltó tényezők hatása csökken vagy teljesen megszűnik.
A fogszuvasodásról
A fogszuvasodás egy olyan krónikus betegség, amelyet savképző baktériumok okoznak a szájba jutó szénhidrátok lebontása által.
Első fázis: a lebontás során keletkező savak kioldják a fogzománc ásványianyag-tartalmát.
Második fázis: a szerves anyagok eltűnnek és anyaghiány, vagyis üreg keletkezik a fogzománcban.
A fogszuvasodás kialakulása
A fogszuvasodás kialakulása több szakaszra bontható folyamat. Kezdetben a probléma még felületi, később a betegség tovább terjed a fog belseje felé, eléri a dentint, végül pedig a fogbélt is. Minden étkezés alkalmával a szájüregben lévő baktériumok az élelmiszerekben található szénhidrátot káros savakká alakítják át. Az így képződő savak hatására a száj pH-szintje csökken, ami a fogak felszínén lévő ásványi anyagok csökkenését vagy elvesztését okozza. Jó szájhigiéné esetén a fogakban az ásványianyag-vesztés és -visszaépülés egyensúlyban van. Ha azonban a demineralizáció (ásványianyag-vesztés) mértéke nagyobb, mint a remineralizáció (ásványianyag-beépülés), egy fehér folt jelenik meg a fogzománcon. Fontos tudni, hogy a fogszuvasodás ebben a korai szakaszban még megfelelő kezeléssel visszafordítható! Ha nem történik meg a beavatkozás, a fog elveszítheti szerkezeti egységét, a zománcban üreg képződik. A fogszuvasodás a betegség előrehaladtával egyre súlyosabbá válik, de a folyamat lassítható, ideális esetben ellátható és megállítható.
A fogszuvasodás megelőzése
A cukrokban (káros típusú szénhidrátban) gazdag, egészségtelen táplálkozás, a nem elegendő mennyiségű fluoridbevitel és a rossz szájápolási szokások azok a tényezők, amelyek leginkább elősegítik a fogszuvasodás kialakulását. Ezekről egyre többet lehet olvasni, és szerencsére világszerte átalakulóban vannak a táplálkozási és szájhigiéniai szokások, aminek köszönhetően egyes országokban sikerült is csökkenteni a fogszuvasodás magas előfordulási arányát.
Táplálkozási szokások
Bizonyított tény, hogy összefüggés van a szénhidrátbevitel és a fogszuvasodás kialakulása között. Több kutatás is foglalkozik ezzel a felismeréssel és rámutatnak azokra az élelmiszerekre, amelyek elősegíthetik, vagy épp ellenkezőleg, mérsékelhetik a fogszuvasodás kialakulásának esélyét.
A fogszuvasodás szempontjából azok a szénhidrátok károsak, amelyeket a szájban található baktériumok könnyen le tudnak bontani – elsősorban az egyszerű, finomított cukrok. Csökkenteni kell tehát a magas cukortartalmú ételek és italok, elsősorban a reggeli gyümölcslevek, a hozzáadott cukrot tartalmazó müzlik vagy kukoricapelyhek, valamint napközben a különféle kekszek és a chips fogyasztását, amelyek gyakran a WHO által javasolt cukormennyiség négyszeresét is tartalmazzák.
Ezzel ellentétben vannak olyan élelmiszerek is, amelyek csökkentik a fogak ásványianyag-veszteségét és így mérsékelik a fogszuvasodás kialakulásának esélyét. Ezek közé tartoznak például a kemény sajtok és a tej, amelyek kalciumot, foszfort, fehérjéket tartalmaznak. Ezek az anyagok megfelelő kémhatás (pH) mellett beépülnek a zománcba és fokozzák annak ellenállóképességét. Egy kis darab sajt fogyasztása az étkezés végén ellensúlyozhatja a szénhidráttartalmú ételekből származó savak károsító hatását.
Bizonyított tény, hogy a reggeli tejfogyasztástól csökken a fogszuvasodás kialakulásának kockázata, hiszen csökken a szájüregben található sav mennyisége. Ugyanez pl. a kakaófogyasztásról már nem mondható el. A tejfogyasztás során a pH-érték sohasem csökken a kritikus 5,5 alá, mely a fogzománc kioldódásához vezetne. A tej és a tejtermékek segítik fenntartani a szájban található szövetek egészséges pH-egyensúlyát, ezáltal lassítva vagy megszüntetve a folyamatot, melynek során a fogak ásványianyag-tartalmukból veszítenek.
A szénhidrátok mennyisége és fajtája mellett a szénhidrátfogyasztás gyakorisága is fontos tényező lehet a fogszuvasodás kialakulásában. Nem csupán az elfogyasztott szénhidrát mennyisége számít, hanem az is, hogy mennyi ideig van a fog kitéve a folyamatos szénhidrátbevitelnek, így az étkezések közötti nassolás és a cukros üdítők fogyasztása felelős leginkább a fogszuvasodás kialakulásáért.
Megfelelő szájhigiéné
„A táplálkozás nagyon fontos része, de csak az egyik pillére a védekezésnek és a megelőzésnek. Számít még a hajlam, valamint a korai felismerés érdekében fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzés és a rendszeres, megfelelő módon történő fog- és szájápolás. Meg kell tanulnunk a helyes fog- és ínytisztítást, megfelelő fogkefével és fogkrémmel, fogselyem és szájvíz használatával – hangsúlyozta Harsányi Ditta. a Colgate tudományos munkatársa. – Naponta legalább kétszer-háromszor el kell távolítani a fogakról az ételmaradékokat, napi rendszerességgel használni fogselymet és szájvizet, ezzel megelőzhető a lerakódás, a rossz lehelet, és csökken a ínygyulladás kockázata is. A megfelelő szájhigéné lényege, hogy a szájban lévő természetes baktériumflórát egyensúlyban tartsuk.”
A fogszuvasodás következménye
A fogak rossz állapota súlyos egészségügyi problémák kialakulásához vezethet. A fogszuvasodás fájdalmat, gyulladást és a fog csökkent funkcióját eredményezi, valamint növeli a szájüregi daganatok kialakulásának esélyét is.
(A letöredezett, éles szélű fogak mechanikai irritációja oka lehet rosszindulatú elváltozásoknak. Magyarországon a férfiak körében 3800 szájrákos esetet diagnosztizálnak évente és körülbelül 1700 haláleset hozható összefüggésbe a problémával.)
Társadalmi hatás
A fogszuvasodás nem csak a rágófunkcióra van hatással, de az esztétikus megjelenésre és így az egyén önbecsülésére, a foglalkoztathatóságra és a társadalmi beilleszkedésére is.
(Megjegyzendő, hogy fogászati problémák miatt világszerte évente 51 millió órát hiányoznak a gyerekek az iskolából.)
Gazdasági hatás
A fogak és a száj rossz állapota nem csak az egyént érinti, de társadalmi-gazdasági hatásai is vannak, mivel az ellátásra, kezelésre fordított összeg jelentősen meghaladja a megelőzéshez szükséges anyagi ráfordítást. Jelenleg az Európai Unió több országában is a költségvetés 5-10%-át fordítják megelőzésre, míg Magyarországon csupán 0,16%-ot szánnak erre!
Forrás: https://hu.chapter4.eu