A dolgos hétköznapok egyhangú, monoton ismétlődését a nyaralások tudják megszakítani, általuk olyan élményekhez jutunk, melyek hatására új impulzusokat kapunk, ez pedig segít minket abban, hogy a már automatizmusokkal teli működésünk felfrissüljön, új lendületet kapjunk.
Gondoljunk csak bele, egy-egy nyaralás alkalmával szinte vágyunk olyan dolgok felfedezésére, amiket egyébként meg sem próbálnánk: különleges helyszínekre látogatunk, szokatlan ételeket kóstolunk, extrémebb tevékenységeket próbálunk ki, hegyet mászunk, vadvízi evezésen veszünk részt, vadkempingezünk stb. Ez a komfortzónából való kilépés segít abban, hogy testünk-lelkünk fellélegezzen. Az új impulzusok által lehetőségünk nyílik arra, hogy új oldalunkat ismerjük meg, ami növeli az önbizalmunkat és az elégedettség érzetünket is. Ezt hívja a köznyelv „aktív kikapcsolódásnak”.
Felmerülhet bennünk a kérdés, ha ilyen sok pozitív hozadéka lehet egy nyaralásnak, akkor miért van az, hogy sokan nem tudják megfelelően kipihenni magukat a vakáció során. Egyáltalán milyen az ideális nyaralás és létezik-e ideális időtartam?
A válasz az, hogy nagy egyéni különbségek vannak abban, ki milyen gyorsan képes átzsilipelni a munkából a kikapcsolódásra, továbbá abban is, hogy kinek mi jelenti a valódi feltöltődést.
Általánosságban elmondható, hogy nem a szabadság hossza az elsődleges abban, hogy mennyire tölt fel: noha az igaz, hogy a boldogság érzésének szintje nagyjából a szabadság harmadik napja környékén a legmagasabb, mégis a kutatások azt igazolják, hogy nem a nyaralás hossza a legmeghatározóbb abban, hogy valóban eléri-e a kívánt célt.
Fontos a fokozatosság: érdemes úgy tervezni a nyaralást, hogy ne a dolgozóasztaltól essünk be a medence mellé, illetve hazatérve lehetőleg ne rögtön másnap kezdjünk el ismét dolgozni. Ha van rá mód, hogy felkészüljünk a nyaralásra, utána pedig hagyunk magunknak egy kis időt arra, hogy újra akklimatizálódjunk az otthonunkban, sokat tehetünk azért, hogy a szabadságon összegyűjtött energia és lelkesedés hosszabb ideig tartson ki.
A másik lényeges dolog, hogy olyan kikapcsolódást válasszunk, ami illeszkedik a személyiségünkhöz: például aki az év folyamán túl sok szociális ingerrel találkozik, zajos környezetben dolgozik, emberekkel foglalkozik, jobban fel tud töltődni a természetben, mint egy fesztiválon vagy egy nagyváros forgatagában. Természetesen itt sincsenek örökérvényű szabályok, a lényeg az, hogy ismerjük fel magunkban, valójában mire van szükségünk.
Szintén fontos, hogy ne hagyjuk a munkát beszivárogni a szabadság napjaiba: ha állandóan elérhetők vagyunk a kollégáink számára telefonon, ha bármikor rá tudunk pillantani a munkahelyi levelezésre, az nem jelent valódi kikapcsolódást.
A szabadság alatti programok szervezésénél is érdemes figyelni arra, hogy ne legyenek túlzó elvárásaink, amiket aztán szinte lehetetlenség teljesíteni. Ne akarjunk mindent belezsúfolni a rendelkezésünkre álló időbe. Persze a teljes passzivitás sem célravezető, hiszen ez sem jelent valódi feltöltődést.
Meg kell említeni még néhány gyakori jelenséget: a szabadság alatt megváltozik a szervezetünk ún. cirkadián ritmusa (biológiai óra működése), hiszen máskor kelünk, máskor fekszünk, máshogyan étkezünk, esetleg alkoholt fogyasztunk. Ezzel együtt kezdetben sokkal fáradtabbnak, lassabbnak érezzük magunkat, többet alszunk, fokozott igényünk van a pihenésre. A jelenség teljesen normális, ugyanakkor ezért sem szerencsés a szabadságot követően azonnal munkába állni.
A másik dolog, ami sokszor előfordul, hogy épp a vakáció kezdetekor betegszünk meg, ami ugyancsak nem meglepő, hiszen valljuk be magunknak őszintén, hogy a legtöbben a szabadság kezdetekor már a végtelenségig fáradtak vagyunk. Mindannyian úgy szeretünk elmenni szabadságra, hogy előtte mindent rendben hagyunk a munkahelyünkön, ez pedig azt jelenti, hogy még jobban rákapcsolunk, így az energiatartalékunk a pihenés kezdetére lenullázódik, az immunrendszerünk legyengül.
Összességében a cél az lenne, hogy ne az év 51 hetén robotoljunk egy hét kikapcsolódásért cserébe. Pszichológiai szempontból fontos, hogy év közben is, a hétköznapokon képesek legyünk lazítani, ehhez érdemes elsajátítani valamilyen relaxációs, meditációs technikát vagy ún. mindfullness (tudatos jelenlét) gyakorlatokat, melyek abban segítenek, hogy kevésbé legyünk stresszesek. Ezek a gyakorlatok amellett, hogy könnyítenek az érzelmek szabályozásában, kedvező hatással vannak az immunrendszer működésére is.
Érdemes tehát egy hosszú nyaralás helyett inkább több, kisebb vakációt beiktatni az évbe, ezzel is segítve magunkat abban, hogy kiegyensúlyozottabbak legyünk.
Nem pusztán a nyaralásnak vannak pozitív hatásai, legalább ennyire segít a regenerálódásban a rá való előzetes felkészülés is. A vágyott dolgok elképzelése, a kellemes programokon, eseményeken való fantáziálás, a pozitív attitűddel való várakozás nagyon kedvező hatású a mentális egészségre. Az egyes családtagokat érdemes bevonni a készülődésbe, fontos, hogy ki-ki a saját érdeklődése és képességei mentén kapjon kisebb részfeladatokat a szervezésben. Ez az, amivel a kamaszokat is meg lehet szólítani a közös családi nyaralással kapcsolatban. A kamaszok eleve egyre félszegebben vesznek részt a családi eseményeken, de ha fontos részfeladatokat adunk nekik, akkor sokkal inkább sajátjuknak érzik majd, és nagyobb valószínűséggel lesz kedvük részt venni a nyaraláson.
A nyaralás alatt pedig igyekezzünk a lehetőségeinkhez mérten lelassítani, megélni a pillanatot, és amennyire lehet, ne az elvárásaink fogságába kerülni, hanem rugalmasan, a pozitív dolgokra fókuszálva pihenni.
A szabadságról hazatérve sokan számolnak be lehangoltságról, ami teljesen normális jelenség, hiszen legtöbbször úgy indulunk neki egy-egy nyaralásnak, mintha az megoldaná a problémáinkat. Hazatérve azonban nagy kontrasztot élhetünk meg a hétköznapokkal összehasonlítva. Sokat segíthetünk magunknak azzal, ha megosztjuk a jó élményeinket egymással, új, következő célokat tűzünk ki magunk elé, ami motivációt és lendületet ad számunkra. Azokat a hobbikat, kikapcsolódási formákat (pl. nyelvtanulás, túrázás stb.) pedig, amiket egy-egy nyaralás alatt ismertünk meg, érdemes az év folyamán is kipróbálni, ezzel is ösztönözzük magunkat, hogy minél többször ki tudjunk szállni a mókuskerékből.
Borítókép: elements.envato.com