Az álmok nem hazudnak

Az álom mechanizmusa ma sem ismert teljesen, sőt, céljaival, biológiai szerepével sincs pontosan tisztában az orvostudomány. Egyes kutatók szerint az álom nem más, mint az agy emlékezetet rendszerező és osztályozó munkájának „mellékterméke". Mások szerint az álomban olyan kapcsolatteremtésre kerül sor emlékeink és információink között, amely nélkül ébren sem lennénk képesek gondolkodni.

Nincs általánosan elfogadott magyarázat. Egy biztos: álmaink éppúgy jellemeznek minket, mint az, hogy mit gondolunk felőlük. Jellemző ránk az is, ha fontosnak tartjuk megfejteni őket, és az is, ha egyáltalán nem törődünk velük. És az is, hogy emlékezni akarunk-e rájuk, vagy épp ellenkezőleg, el akarjuk felejteni őket. Vannak álomtípusok, melyeknek helyszíne, szereplői különbözők, tartalmuk azonban hasonlatos.

Krúdy szerint nincsen rossz álom. Mert amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk. Az álmok két nagy csoportra oszthatók, az úgynevezett nyomasztó vagy „Kis Álmokra", melyek mindennapjainkat jelenítik meg. A kis álmoknak nincs igazán jelentősége. Az igazán fontos álmaink a „Nagy Álmok", melyek akkor jelentkeznek, amikor valamiféle sorsforduló előtt állunk. A képek tartalmuk, jelentésük szerint többfélék lehetnek.

Külső inger kiváltotta álmok: a paplan alól kilógó lábunk miatt álmodhatjuk, hogy hóban taposunk.

Korrigáló álmok: kellemetlen, kényelmetlen élethelyzeteket segítenek földolgozni.

Vágybeteljesítő álmok: elfojtott problémák föloldását segíthetik.

Jósló álmok: a valóságban sok olyan dolog történik velünk és körülöttünk, amelynek nem szentelünk figyelmet, de beivódik a tudattalanba, amely rendezi e jelentéstartalmakat, és a maga sajátos módján jelzi egy várható esemény bekövetkeztét.

Mi történik, amikor álmodunk? S mi az álom egyáltalán? Hol keletkezik? Jelent valamit, vagy csupán zagyvaság? Üzen-e nekünk, és ha igen, mit? Meg lehet-e fejteni az álmokat? Lehet-e álomterápiával gyógyítani?