Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Milyen fogyókúrát ne folytassunk?

Létrehozva: 6/16/2010 2 perc FogyókúraTáplálkozásTúlsúlyÖsszes cikk
Se szeri, se száma a szenzációsabbnál szenzációsabb diétáknak, fogyási módszereknek, súlyveszteséget okozó csodaszereknek, pedig számos gyakran alkalmazott fogyókúra jellegénél fogva alkalmatlan arra, hogy általa tartós eredményt érjünk el – ráadásul nem egy közülük kifejezetten veszélyes is lehet. Összeállítás-sorozatunk első részében eloszlatunk pár tévhitet néhány általánosan elfogadott diétatípussal kapcsolatban.
A lakosság 40-50 százaléka többletsúllyal rendelkezik. Ezek az emberek veszélyeztetettebben élnek, mint a normál tömegűek: májmegbetegedésben és cukorbetegség-szövődményekben a túlsúlyosak körében két és félszer nagyobb az elhalálozási arány.

Operációk során kétszer annyian halnak meg, és átlagosan 60 százalék a rizikófaktora annak, hogy szívkoszorúér-megbetegedésben hunyjanak el. Kétszer olyan gyakori, hogy elfertőződnek műtéti sebeik, esetükben nehezen végezhetőek el és megbízhatatlanabbak a diagnosztikai eljárások (ultrahang, röntgen, szonográfia). A túlsúly a nőknél befolyásolja a menstruációs ciklusokat és a termékenységet, és fokozott rizikófaktorként szerepel a bél-, méh- és mellráknál.

A felnőttek egyszerűen, az úgynevezett Broca-képlettel tudják kiszámolni normál tömegüket. A férfiak esetében vegyük alapul a testmagasságot centiméterben, majd abból vonjunk le százat: ideális esetben legfeljebb annyi a súlyunk, amennyi kijön. Nőknél további mínusz 10 százalékot kell levonni a kapott értékből. Körülbelül  10 százalékos többletsúlynál már számolni kell az egészség veszélyeztetettségével. Akik normál tömegüket 20 százalékkal túllépik, az orvostudomány szerint is elhízottnak minősülnek.

E számok csak felnőttekre érvényesek nagyjából 50 éves korig, hiszen az idős emberek csontrendszerének változásai jelentősen befolyásolják a testtömeget is. Ha az energiabevitel és az energiafelhasználás körülbelül ugyanaz, a testsúly sem változik. Az energiát zsír, szénhidrátok és fehérjék szállítják a szervezet számára hő formájában; ennek mennyiségét kalóriában vagy joule-ban számítjuk ki.

Ahány ember, annyi oka lehet az elhízásnak, a végeredmény azonban ugyanaz: súlyt tartósan csak azok képesek leadni, akik a felhasználtnál kevesebb kalóriát juttatnak szervezetükbe. Ebből a szempontból pedig nem az a döntő, hogy mennyit eszik az ember, hanem az, hogy mit. Egy kilogramm súly leadásához mintegy 7000 kalóriát kell megtakarítani.

Akik egyszer drasztikusan csökkentették testtömegüket, azok közül mindössze 10 százalék az, aki karcsúságát még 5 év múlva is képes megőrizni. Ezzel az eredménnyel csak azok számolhatnak, akik megtanulják a helyes étkezési szokásokkal helyettesíteni a korábbi helyteleneket. Az egyetlen értelmes fogyókúra a csökkentett kalóriájú vegyes étkezés.

Ostoba fogyókúrák

A következő módszerek minden híresztelés ellenére nem hoznak tartós karcsúságot.

Egyoldalú fogyókúra – ezáltal nem tanuljuk meg, miért lettünk kövérek, és nem is fogunk tudni helyesen étkezni a jövőben.

„Edd a felét”-diéta – hiába esszük csak a felét a korábbi mennyiségnek, ha egyébként alapvetően is helytelenül táplálkozunk.

Salaktalanító kúra
– a hashajtók ugyan kitisztítják a beleket, a szervezet azonban rengeteg vizet veszít, amit a lehető leggyorsabban vissza kell szereznie. Más esetben és hosszabb ideig tartó kúránál felborul testünk só- és vízháztartásának egyensúlya, ami súlyosan egészségkárosító. A tisztán növényi eredetű fogyókúra is a hashajtókon alapszik, és ehhez hasonló mellékhatásokkal jár.

Vízhajtásos kúra – ugyanúgy tekinthetünk rá, mint a salaktalanító kúrára. Megterhelik a vesét, sok vizet választanak ki, tartós fogyás azonban ezáltal nem érhető el.

Étvágycsökkentők – kétséges hatást fejtenek ki gyakori mellékes eredményekkel. Ráadásul itt is fennáll a már említett probléma: hiába eszünk kevesebbet, ha alapvetően rosszul és egészségtelenül táplálkozunk.

Nulldiéta – tartós eredményt azért nem hozhat, mert itt sem tanuljuk meg a helyes táplálkozást. Mindemellett nagyon súlyosan megterheli a szervezetet, elsősorban azért, mert teljesen elmarad a szénhidrát-bevitel. A nulldiéta káros következményeit nem szabad alábecsülni: a vérnyomáscsökkenés akár agyvérzéshez, köszvényes rohamokhoz, vesekőképződéshez is vezethet – utóbbi főleg elégtelen folyadékbevitel mellett esélyes – , ráadásul a szív is károsodhat.

Éppen ezért ilyen fogyókúrát kizárólag előzetes orvosi egyeztetést követően szabad kezdeni, hosszabb ideig pedig kizárólag átlagon felüli súlytöbblet esetén, rendszeres orvosi ellenőrzés alatt kerülhet rá sor (általában kórházban vagy gyógyszanatóriumban). Ügyeljünk rá: ha nulldiétát folytatunk, legalább napi 3-4 liter folyadékot kell fogyasztanunk!
Se szeri, se száma a szenzációsabbnál szenzációsabb diétáknak, fogyási módszereknek, súlyveszteséget okozó csodaszereknek, pedig számos gyakran alkalmazott fogyókúra jellegénél fogva alkalmatlan arra, hogy általa tartós eredményt érjünk el – ráadásul nem egy közülük kifejezetten veszélyes is lehet. Összeállítás-sorozatunk első részében eloszlatunk pár tévhitet néhány általánosan elfogadott diétatípussal kapcsolatban.