Annak ellenére, hogy már 50 éves az első klímamodell, azóta sem tudott igazán hosszabb távra kilépni az előrejelzés, a klímaváltozás hatásait jelenleg 2100-ig számítják, azonban nem fog ott megállni az átalakulás. A nemzetközi összetételű kutatócsoport kicsit nagyobbat lépett: 2500-ra készítettek prognózist arról, hogy milyen hely is lesz majd a bolygónk.
Mivel az üvegházgázok légkörbe jutása nem csökken, ideje lenne mind a szakembereknek, mind a döntéshozóknak a távolabbi jövőbe tekinteni és úgy tervezni, hogy a lehető legkisebb kárt szenvedjük el. A kutatók globális modellek segítségével számították ki, hogy milyenek lesznek a körülmények a Földön hosszabb távon, háromféle klímapolitika esetében: erőteljes, közepes, vagy mérsékelt erőfeszítéseket teszünk az élhetőbb jövőért, az eredményeiket a Global Change Biology szakfolyóiratban tették közzé. Ha csak egészen hirtelen nem állunk le a kibocsátással, 2500-ra Amazónia sivár lesz és üres, az USA középnyugati államai trópusiak, India pedig túl forró a lakhatósághoz.
A közepes és mérsékelt erőfeszítések esetében a növényzettel borított, illetve a mezőgazdaságra leginkább alkalmas régiók a sarkok felé vándorolnak, és az egyes növénytípusok számára alkalmas terület mérete is csökkenni fog. (Például kukoricát a kanadai és a szibériai sarkvidéken lehet majd termeszteni, illetve a magashegységekben lenne még alkalmas rá a klíma, a jelenlegi termőterületein megszűnik ez a lehetőség.) Az olyan, történelmileg gazdag ökoszisztémájú és kultúrájú régiók, mint Amazónia, csupaszan állnak majd. Indiában csak sci-fibe illő szkafanderekben lehet a szabadban kibírni, az USA középnyugati (ma az élelemtermesztés fő régiója) államaiban drónok dolgozhatnak majd az olajpálma-ültetvényeken. Amazóniában az erdők fogyatkozásával zuhanna a csapadék mennyisége is, az előrejelzés alapján 2500-ra a terület mindössze 15 százalékát boríthatná erdőség.
Számos mai trópusi terület lakhatatlanná válik, a hőstressz a ma nagy népességű régiók számára halálos értéket ér majd el. A tengerszint a trópusi óceánok tágulása és keveredése miatt jó ideig még akkor is tovább emelkedik majd, ha a legnagyobb erőfeszítést tesszük meg.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a rövidlátó gondolkodás csak 2100-ig tekint előre, hisz akik ebben az évtizedben születnek, akkor még csak a hetvenes életéveikben járnak, mégis ez a határidő kerül bele évtizedek óta az előrejelzésekbe. Azonban nem szabad csak eddig az időpontig gondolkodni, hisz így a valóban hosszú távú hatásokra nem derül fény addig, amíg még változtatni tudnánk. A számítások szerint, ha csak nem teszünk meg mindent még most, akkor 500 év múlva bolygónk nem igazán lesz alkalmas jelentős embertömeg eltartására.