Milyen hatással van a szauna a szív-és érrendszerre?

A rendszeres szaunázás javítja a vérkeringést, edzi a szívet, erősíti az immunrendszert, csökkenti a reumás panaszokat. Javít a bőrünk állapotán, de akár álmatlanság vagy izomláz ellen is jó lehet. Amikor kényelmesen elhelyezkedünk a szaunában és izzadni kezdünk, látszólag nem történik velünk semmi különös, valójában azonban a meleg levegő hatására egy sor folyamat indul be a szervezetünkben a meleg leveg. Leghamarabb a bőrünkön érezzük a változást: a bőr hőmérséklete perceken belül megemelkedik, 40°C körüli értékre. Belső szerveink, vagyis testünk maghőmérséklete ennél jóval lassabban változik, egy 15-20 perces szaunázást követően is csak mintegy fél fokkal lesz melegebb.

Mivel a testünk melegszik, a szervezet hőegyensúlyáért felelős hipotalamusz máris elkezd gondoskodni a hűtéséről, ezért izzadni kezdünk. Hogy az izzadás milyen mértékű, az egyénfüggő, de egy átlagos, 15 perces szaunázás során körülbelül fél liter izzadság csapódhat ki. Azért, hogy az izzadságot a bőr mirigyei ki tudják választani, a bőr hajszálerei kitágulnak, ezért akik erre hajlamosak, azoknak látványosan kipirulhat a bőre.

A hűtéshez a vérkeringésnek, a vér áramlásának is fel kell gyorsulnia: míg nyugalmi állapotban átlagosan 5-6 liter vér áramlik át a szervezetünkben, addig szaunázás közben ennél sokkal több, 9-10 liter is. Ennek megfelelően nő a pulzusszám is, attól függően, hogy ki mennyire gyakorlott szaunázó, mennyire van hozzászokva a szervezete, akár 150-160-ra is emelkedhet percenként. A vérnyomásnál a felső érték enyhén emelkedik, az alsó pedig enyhén csökken. Természetesen ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a szívnek többet kell dolgoznia, az erőteljesebb vérellátás, a magasabb pulzusszám érdekében egyszerűen többet kell dobbannia ugyanannyi idő alatt. Így edzi a szauna a sporthoz hasonlóan a szívet.

Irány a hideg víz?

Bár népszerű az a vélekedés, hogy az igazi szaunaélményhez hozzátartozik, ha szaunázás után azonnal fejest ugrunk a jéghideg vízbe, ez nem teljesen igaz. A test intenzív hűtése valóban jó, de a helyes módszer az, ha fokozatosan ereszkedünk bele a hideg vízbe. Az a legjobb, ha a testrészeink hűtése a következő sorrendben zajlik: először a karok, majd a lábak, ezután a hát és végül a mellkas.

A hűtés során a test hőmérséklete fokozatosan normalizálódik. A szívverés egyre inkább lelassul, visszatér a korábbi pulzusszám, az érfalak pedig elkezdenek összehúzódni, a bőrpír enyhül, majd eltűnik. A vér telítődik oxigénnel, az ember frissebbnek, energikusabbnak érzi magát.

Ki szaunázhat és kinek tilos?

Örök kérdés, hogy a fent leírt terhelés kinek vállalható, és kik azok, akik a várható élettani előnyök ellenére se menjenek szaunába, mert nekik túl kockázatos. A szaunázás az egészséges fiatalok számára ajánlott. A szív- vagy érrendszeri problémával küzdőknek ajánlott néhány tanácsot elfogadni mielőtt szaunázni indulnának. Több tanulmány bizonyította, hogy a szaunázás nem növeli a hirtelen szívhalál kockázatát.

A megfelelően kezelt koszorúérbetegek, magasvérnyomással küzdők kellő óvatosság mellett szaunázhatnak. Kerülniük kell a hirtelen hidegfürdőt, inkább lassan, fokozatosan hűtsék szauna után a testüket. A rendszeres szaunázás a legfrissebb kutatások szerint még jó hatással is lehet a magas vérnyomásra.

Akiknek nem ajánlott a szaunázás, azok az aortabillentyű szűkületével küzdők, a szívinfarktus után lábadozók, a dekompenzált szívelégtelenség és szívritmuszavarok miatt kezelt páciesnsek, továbbá stroke után is kerülni kell a szaunát még egy jó ideig. Ha bármilyen kétsége merül fel, hogy önnek ajánlott vagy tilos a szaunázás, akkor javasolt konzultálni kardiológus kezelőorvosával.

Szaunázzunk okosan!

Kezdő szaunázóknak érdemes néhány alapszabályt betartaniuk, hogy a szauna valóban az egészségüket szolgálja. Ahogyan a futást sem azzal kezdjük el, hogy rögtön lefutunk el félmaratont, úgy a szaunázást is érdemes fokozatosan bevezetni az életünkbe. Általában 5-10 alkalom szükséges ahhoz, hogy kiismerjük a testünket, mennyi ideig, milyen magasságban kellemes számunkra a bent tartózkodás.

Bár sokan sportot űznek belőle, nem az a cél, hogy minél tovább kibírjuk a szaunában. Sok tényezőtől, többek között a vegetatív idegrendszerünk állapotától függ, hogy mennyi ideig tudunk bent maradni, de kezdetben bőven megteszi 8-10 perc is. Később, ha kellemesen érezzük magunkat és nem tapasztalunk semmilyen aggasztó tünetet, akkor 15 percig is maradhatunk. Ennél hosszabb ideig azonban nem érdemes egy szaunamenet elhúzni.

Arra is érdemes figyelni, hogy közvetlenül sportolás után, amúgy is felhevült testtel ne menjünk a szaunába, inkább várjunk egy kicsit, amíg a testünk megpihen. Közvetlenül étkezés után, teli hassal szintén nem ajánlott szaunázni, mert ilyenkor a szervezet az emésztéssel van elfoglalva, nincs szüksége arra, hogy még egy plusz feladattal terheljük meg. Éhgyomorra sem érdemes bemenni, ilyenkor a vércukorszint leesése lehet veszélyes. A legjobb, ha étkezés után körülbelül két órával megyünk szaunába. Közkeletű tévhit, hogy a szauna gyógyítja a másnaposságot, de valójában sem részegen, sem másnaposan nem ajánlott a használata.