Miért nem alszunk eleget?

Nagyon kevés ember van, aki képes időben lefeküdni, hogy a napi 8 óra alvásidejét (az egészséges életvitelhez szükséges minimumot) becsületesen „lealudja”. A legtöbb ember este 10-kor még egyszerűen nem álmos – márpedig ekkor már ágyban kéne lenni ahhoz, hogy 6-kor fitten, frissen kiugorjunk az ágyból.

Az alvásdeficit hátterében nem más áll, mint a fény, illetve annak hiánya. A legtöbb ember munkanapokon csak nagyon keveset tartózkodik természetes fényben, de annál többet rosszul megvilágított irodákban. Míg a nap nyáron 10 000 lux fényerővel világít, addig egy irodában jó, ha 500 luxszal világítanak a lámpatestek. Este viszont, amint besötétedik, már kapcsoljuk is fel a lámpát – ennek következtében a testünk és az agyunk úgy érzékeli, mintha állandó félhomályban, folytonos derengésben élnénk. Ily módon nem sok esély van arra, hogy a belső, biológiai óránk szinkronban legyen a nappalok és éjszakák váltakozásával.

Félig éber, félig zombi – a társadalmi jet lagről röviden

Az alváshiány ilyen széles körű elterjedése igen aggasztó jelenség. Az amerikai és angol sajtó „zombikról”, a társadalmi jet lag jelenségéről beszél (jet lag: több időzóna gyors átlépésének következtében fellépő átmeneti alvászavar), és amiatt aggódik, hogy mi lesz velünk így, ha mindenki félig éber, félig alvó állapotban lát munkához, ül volán mögé vagy nevel gyereket. A Ludwig Maximilam Egyetem kutatói 65 ezer ember alvásmintázatát vizsgálva megállapították, hogy az emberek háromnegyede szenved súlyos alváshiányban. Tehát a társadalmi zombik jelensége nagyon is releváns, és sajnos van ok az aggodalomra.

Az alváshiány következményei

A több tízezer önkéntest megvizsgálva mást is megállapítottak a kutatók. A napi 1-2 óra alvásdeficit nemcsak túlzott fáradtsághoz, hanem komoly egészségügyi problémákhoz is vezet.

Az alváshiány először is hizlal. Egy 2012-es svéd tanulmány szerint a kialvatlan emberek agyában sokkal aktívabb volt az éhségérzet kontrolljáért felelős terület, mint a kipihent alanyokéban. Az állandó éhségérzet miatt pedig a kialvatlan emberek sokkal több kalóriát visznek be a szervezetükbe. Pechükre az alváshiány következtében a szervezet sokkal nehezebben birkózik meg a szénhidrátokkal – az emelkedett cukorszint miatt pedig gyakori az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása. Az American Journal of Clinical Nutrition közzétett egy tanulmányt, melyben az áll, hogy a kialvatlan emberek, ha választhatnak, magasabb zsírtartalmú ételeket fogyasztanak és jóval többet nassolnak, mint a 8 órát alvó kontrollcsoport tagjai.

Német statisztikák szerint a halálos balesetek egynegyedéért felelős a túlzott fáradtság. Növeli a munkahelyi balesetek és a depresszió kockázatát – fáradtan sokkal borúsabban látjuk a dolgokat, mint egy kiadós alvás után. Megfordítva a dolgot: az alvás nemcsak egészséges, hanem slankít és barátságossá tesz minket.

Mit tehetünk?

Felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk, ha egyszerűen képtelenek vagyunk éjfél előtt elaludni. Ugyanakkor sok ember csak azért nem fekszik le fél 10-10 fele, mert úgy gondolja, hogy ciki ilyen korán ágyban lenni. Pedig nem az – teste és általános közérzete meg fogja hálálni a korai ágyba bújást. Sokan pedig alvás helyett a televízió műsorát választják – igen helytelenül. (A filmeket szerencsére föl lehet venni, és egy másik alkalommal megnézni.)

Mi a helyzet akkor, ha az ember éjfél előtt tényleg nem álmos? Több dolgot is tehetünk, hogy a belső, álmosságot szabályozó óránkat átállítsuk, és rávegyük, hogy egy korábbi időpontban álmosítson el minket. Például, ha tehetjük, tartózkodjunk minél többet természetes fényben. Jó, ha nem autóval, hanem sétálva vagy biciklivel közlekedünk, így járunk a munkahelyünkre, és ha általában minél többet mozgunk a szabadban. Sokat tehetünk azzal is a jó alvás érdekében, ha csökkentjük a minket körülvevő „díszkivilágítást”, kevesebb és kisebb fényerejű lámpákat használunk. Mivel a LED-es kijelzőjű monitorok úgynevezett blue ray sugarakat bocsátanak ki, amelyek nagyban befolyásolják a melatonintermelést, ha tudjuk, kerüljük a kütyük, monitorok és kijelzők által kibocsátott fényt, ha pedig muszáj még este is számítógépet használnunk, tegyünk fel napszemüveget. A szakemberek mindig kiemeleik, hogy kerüljük a stresszt, hiszen a fényen kívül jellemzően ez a másik faktor, ami ébren tart.

Forrás: https://hvg.hu/