Mi okozza a hajhullást?

Valóban okozhatja élősködő a hajhullást? Ha igen, hogy fejti ki hatását?

A Demodex nevű szőrtüszőatka az utóbbi években került a szakma figyelmébe. A Demodex egy 0,2–0,4 mm hosszú, nyolclábú atka, melynek két formája található meg az emberben: a Demodex folliculorum, a nagyobb méretű fajta az erőteljesebb szőrzetben, főként a hajtüsző melletti faggyúmirigyekben, a másik, a kisebb méretű Demodex brevis a piheszőrös, faggyúmirigyekkel gazdagon ellátott arc területén élősködik. Ha elszaporodnak a hajtüszőkben, elszívják a táplálékot, és a testükön különféle kórokozókat vihetnek be a szőrtüszőkbe, melyek akár gyulladást is okozhatnak, így jelentős hajhullást, a hajszálak elvékonyodását eredményezhetik.

Milyen tüneteket észlelhet magán a fertőzött beteg?

Az atkák irritációt okozhatnak már puszta jelenlétükkel is, melyet a szervezet idegen anyagként észlel, és gyulladással próbál körülhatárolni. Az atkák éjszaka elhagyják a szőrtüszőt, és kijönnek a bőr felületére párkeresés céljából – ez a mozgás szintén viszketést okozhat. Tapasztalatom szerint a Demodex-fertőzés gyakrabban mutatható ki tág pórusú, zsírosabb bőrű pácienseknél. A gyulladás, korpásodás, viszketés, vakarásos sérülések, hajszálak elvékonyodása, esetenként jelentős hajhullás hívhatja fel a figyelmet a fertőzésre. Gyakran ezek a páciensek már több, hajhullás és gyulladás miatti sikertelen kezelés után keresnek meg.

Milyen vizsgálattal mutatható ki a Demodex jelenléte?

Kellő jártasságú, tapasztalt szakember mikroszkópos vizsgálattal egyszerűen ki tudja mutatni az atka jelenlétét. Ezt a képet általában meg szoktam mutatni a pácienseknek is. Bármennyire is megdöbbennek, fontos látniuk, mint konkrét bizonyítékát a problémájuknak, emellett azért is előnyös ezt megmutatni, mert így jobban hajlandóak a kezelésben az együttműködésre.

Hogy terjednek a szőrtüszőatkák?

A Demodex egyik gazdaszervezetről a másikra közvetlen érintkezéssel vagy közös használati eszközökkel terjedhet. Egyik leggyakoribb terjedési mód a közös párna használata lehet, mert, mint korábban említettük, az atkák éjjel kijönnek a bőrfelszínre. Másik gyakori terjedési lehetőség a közös fésű, törülköző használata. Ezért a fertőzött személy használjon külön párnát, törülközőt és fésűt; naponta cserélje a párnahuzatot, és mossa meg a fésűjét. Mivel az atkák, főleg a vastag fallal rendelkező peték, a vegyszerekkel szemben igen ellenállóak, a mechanikai tisztítás sokkal fontosabb, mint a fertőtlenítés. Azonban a szociális érintkezés, mint a közös helyiségben való tartózkodás, az étkezés, a kézfogás vagy a tárgyak érintése kézzel, mind veszélytelenek.

Hogyan történik a fertőzött egyének kezelése?

Fontos ismertetni a pácienssel, hogy hosszú, több hónapos kezelés elébe néz. Mivel jelenleg Magyarországon nincs forgalomban speciálisan a Demodexre alkalmazható, garantáltan hatásos szer, és a kezelés hosszú heteket, hónapokat vesz igénybe, igyekszünk több támadáspontú szereket adni. Ezt általában az életkor, nem, fertőzöttségi fok alapján egyedi összeállítású szerek formájában kapják a páciensek. Nagyon jól kiegészítik a kezelést egyes ayurvédikus, gyógynövénytartalmú szerek, melyeket mellékhatásmentesen, hosszabb ideig lehet használni. A gyógyulás után még legalább egy hónapon át szükséges a terápia folytatása. Érdemes a hatás fenntartása érdekében időnként kúraszerűen használni a javasolt gyógynövénykomplexumokat tartalmazó szereket. Ha a gyulladás vagy a fertőzés dominál, antibiotikus kezelés is szükséges.

A hajon kívül még hol fordulhatnak elő a Demodex-atkák?

A rosaceás arcon, a pattanásos bőrön, valamint a gyulladt, ritkuló szempillájú szemhéjakon is gyakran előfordul a Demodex.