Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Mi mindenre jó a borsmenta?

Módosítva: 10/9/2024 3 perc KutatásTeaGyógynövényekTermészetgyógyászatÖsszes cikk
A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán működő Gyógy- és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and Wild projekt (http://traditionalandwild.eu/hu/) keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni még a borsmentáról.

Nincs is jobb annál, mint a nyári hőségben egy kellemes borsmentás limonádét kortyolgatni vagy egy laza buliban mojito koktéllal frissíteni magunkat. Hűsítő hatása és kellemes íze miatt igen közkedvelt növényfaj. Habár különböző mentafajokat évezredek óta ismer és használ az emberiség, a jelenleg legnagyobb népszerűségnek örvendő borsmentát csupán a 18. században írták le először a Brit-szigeteken.

Arra is csak később derült fény, hogy nem egyszerű fajról, hanem egy ún. fajhibridről van szó; azaz a borsmenta két másik mentafaj (vízimenta és a zöldmenta) spontán kereszteződésének eredménye. Valószínű, hogy a Brit-szigeteken alakult ki, de természetes előfordulási helye máig ismeretlen. Az új világba érkező első brit telepesek olyannyira nagyra tartották ezt a növényt, hogy magukkal vitték és termesztésbe vonták a mai USA területén is, ahol mind a mai napig az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett gyógynövényfajok egyike. A borsmenta nem csupán gyógyászati célból jelentős, igen fontos alapanyaga számos kozmetika- és élelmiszeripari terméknek. A fodormentával és a szahalini mentával együttesen mintegy 23.000 tonna mentaillóolajat állítanak elő évente, melynek összpiaci értéke meghaladja a 400 millió USD-át.

Mi mindenre jó a borsmenta?

A borsmenta kellemes illatát a levelekben és a virágzatokban felhalmozódó illóolajnak, azon belül is a fő komponenseknek, a mentolnak és a mentonnak köszönheti. Hamar felismerték hűsítő, emésztést segítő hatását, ennek megfelelően mind külsőleg (bőrviszketés, izomfájdalom és reumás panaszok esetén), mind belsőleg (főleg epeműködéssel összefüggésbe hozható emésztési panaszok kezelésekor) igen elterjedten használják. A modernkori tudományos eredmények is megerősítették a korábban, tapasztalati úton leírt hatásokat, e mellett pedig rávilágítottak a borsmenta olajának erős baktériumölő és gombaölő hatására is. Az illóolaj fő hatóanyaga, a mentol számos gyógyszerben megtalálható, úgy mint a ’Bilagit’ drazsé, ’Cholagol’ és ’Glycosept’ oldatok, ’Fagifor’ szirup.  A gyógyászati célú hasznosítás mellett számos kozmetikum (fogkrémek, szájvizek) és élelmiszer (üdítő italok, rágógumi) egyik fő összetevője.

 

Hogyan fogyasszuk?

A borsmenta szárított levelei és illóolaja (melyet vízgőz-desztillációval állítanak elő) egyaránt alkalmazható a következő módon:

Belsőleg emésztési panaszok esetén 1-4 illóolaj cseppet tegyünk kockacukorra, vagy keverjük vízbe, epepanaszok enyhítésére napi háromszor 0,2-0,4 ml ajánlott, kapszulázva. Szárított levél fogyasztása esetén 1,5-3 g-ot forrázzunk le 150 ml vízzel (ezt napi háromszor ismételhetjük), a levelekből készített 45 %-os alkoholos kivonatból (arány 1:5) 2-3 ml-t fogyasszunk, szintén naponta háromszor.

Külsőleg felső légúti megfázás esetén inhaláláshoz az illóolajból 3-4 cseppet adjunk a forró vízhez, fejfájás enyhítésére az illóolaj legalább a 10-szeresére hígítva alkalmazható halántékra, homlokra helyezve.

Ellenjavallat, mellékhatás: előfordulhat allergiás bőrreakció. Csecsemők és kiskorú (3 év alatti) gyermekek számára nem javasolt a használata (elfogyasztva sárgaságot, belélegezve légzési panaszokat válthat ki). Refluxos betegeknél a nem kapszulázott készítmények gyomorégést okozhatnak. A szárított, aprított levelek terápiás alkalmazásának ismert ellenjavallata, mellékhatása nincs.

 

Hogyan termesszük?

Legismertebb fajtája a ‘Mitcham’, hazai nemesítésű fajtája a ‘Mexián’, de termesztésben alapvetően szelektált, továbbszaporított populációival találkozhatunk. A borsmenta csíraképes magot nem érlel, így földbeni módosult hajtásaival (sztóló), zölddugványozással vagy sarjakkal szaporítjuk. Szabadföldön a módosult hajtások telepítésének optimális ideje október. A letisztított sztólókat 1-2 sorosan, zsinórszerűen kell a barázdába fektetni, majd 10-12 cm-es talajréteggel takarni. Ne legyen se túl sekély, se túl mély a telepítés. A borsmenta víz-, hő és fényigényes faj. Fontos, hogy jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajba kerüljön. Állandó helyre ültetve jól bírja a téli fagyokat, cserépben, ládában nevelve azonban érdemes fagymentes helyen átteleltetni, így a következő évben ismét szépen kihajt. Házikertben, balkonládába ültetve levelei folyamatosan szedhetők. Nagyüzemi körülmények között általában 2-szer vágják, a virágzás kezdetén. Hűvös, csapadékos időjárási körülmények között a borsmenta levelein barna foltosodás jelenhet meg, melyet leggyakrabban a mentarozsda okoz. Levéltetvek és tripszek is károsíthatják. Jelentős kártétel esetén engedélyezett növényvédőszer használata javasolt.

 

Hogyan szárítsuk, tároljuk?

A frissen levágott hajtásokról fosszuk le a leveleket, majd napfénytől védett, szellős helyen, természetes módon szárítsuk. Mivel igen erős illatú, így más növényi alapanyagoktól, élelmiszerektől elkülönítve tároljuk papírzacskóban vagy dobozban, fénytől és nedvességtől óvva. A tárolás során jelentős lehet a levelek illóolaj-vesztesége (akár a felére is visszaeshet), így 1 éven belül használjuk fel.

Háttérinformáció:

Az adatok, információk forrása a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények tanszéke. Az adatokat a tanszék munkatársai tudományos igényességgel állították össze.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán működő Gyógy- és Aromanövények tanszék kutatói a Traditional and Wild projekt (http://traditionalandwild.eu/hu/) keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni még a borsmentáról.