Mi állhat a szédülés hátterében?
Módosítva: 10/9/2024 2 perc VitáltippekkezelésFejfájás, migrénhányingerszédülésÖsszes cikk
A szédülés többféle betegség kísérő tünete lehet. A szédülés a térérzékelés zavara – az egyensúlyzavar érzése, mely több szervrendszer működészavarának következtében jön létre. Egyensúlyszervünk kétoldali, bonyolult, idegi áttevődésekkel működő rendszer, bármely részén keletkezik zavar, az kihatással van az egész rendszerünk működésére.
Szédülésnek nevezünk mindenféle ájulás közeli állapotot, de az orvosi értelemben vett szédülés alatt a forgó jellegű, nagyon kellemetlen érzést, illetve az egyensúlyrendszerből eredő panaszt értjük. Különböző erősségű és típusú lehet.
A szédülés lehetséges okai
Számos oka lehet a szédülésnek, azonban a legfontosabb azt kideríteni, hogy a panaszok hátterében milyen okok állnak. Nem könnyű, hiszen több szervrendszer sérülésére is visszavezethetőek, több szakterületet is érinthet.
- neurológiai
- ortopédiai
- kardiológiai
- cukorbetegség
- pszichés
- fül-orr-gégészeti
A szédülés tünetei lehetnek a következők: ájulásérzet, ingadozás, dőlés, forgás lebegés.
A szédülés típusai
Vertigo
A szédülés leggyakoribb formája, mikor úgy érezzük, hogy forog velünk az egész világ. A fej mozgatása, helyzetváltoztatása ronthatja a panaszokat, hányingert és hányást is okozhat.
Vesztibuláris neuritisz
Az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása, néhány óra alatt kialakulhat, a tünetek általában 1 nap után mérséklődnek és 1 hét alatt megszűnnek. Tünetei a hányás, szédülés, mely fokozódhatnak a fej mozgatásakor.
Meniére betegség
Rohamokban jelentkező szédüléses tünetek és 2-3 órás időtartam jellemzik a betegséget. A kiváltó ok nem ismert, a rohamok spontán felléphetnek, hányinger, hányás kísérheti.
Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV)
A szédülést a fej-, vagy a testhelyzet-változtatása váltja ki, mint felülés, fordulás. Rövid ideig tartó, forgó szédüléses rohamokkal jár. Gyakori, mégis nehezen felismerhető kórkép.
Fontos szempontok a kivizsgálás során
- milyen időtartamban lép fel?
- mikor jellemző, mely időpontban?
- egyéb panaszok társulnak-e mellé?
- elmúlása után milyen érzet marad?
Neurológiai kórképek esetén változatos panaszok jelentkezhetnek, ugyanis idegrendszer károsodása egyéb betegségek szövődményeként is kialakulhat.
A neurológus a vizsgálat alapján előzetesen véleményt alkot arról, hogy az agy betegsége okozhatja-e a szédülést. Amennyiben ennek a gyanúja áll fenn, a lehetséges vizsgálatok a betegség kimutatására:
- koponya CT vagy MR
- nyaki erek doppler vizsgálata
- EEG
- nyaki gerinc RTG és MR
Ritka esetben további neurológiai kivizsgálás indokolt.
A szédülés kezelése
A szédülés típusától függően lehet gyógyszeres kezelés, de mozgás vagy étrend meghatározása is megoldás lehet bizonyos esetekben.
A szédülés többféle betegség kísérő tünete lehet. A szédülés a térérzékelés zavara – az egyensúlyzavar érzése, mely több szervrendszer működészavarának következtében jön létre.