Mennyi D-vitaminra van szükség túlsúly esetén?
Módosítva: 3/24/2013 Szerző: Szimpatika 2 perc Gyerekkori problémákTúlsúlyD-vitamin
A csontfejlődés legintenzívebb szakasza a születéstől a serdülőkor végéig tart. Ilyenkor fokozott szerephez jut a D-vitamin és a kalcium, sok szülő azonban nincs tisztában azzal, hogy melyik életkorban pontosan milyen mértékű pótlásra van szükség belőlük. Az életkor mellett bizonyos betegségek és az elhízás is befolyásolhatja a szükséges napi mennyiséget.
Több mint vitamin
„A D-vitaminról az utóbbi évek kutatásai során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a csontok épségének megőrzésén kívül számos egyéb funkciót is ellát a szervezetben. Egyfajta hormonszerű anyagként működve szerepet játszik például az immunrendszer egészséges működésében is” – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Pótlásáról ezért különösen fontos a téli időszakban gondoskodunk: vizsgálatok támasztják alá, hogy a D-vitamint rendszeresen szedők körében jóval alacsonyabb számban fordul elő influenza vagy bármilyen légúti megbetegedés. A D-vitamin ezen kívül szerepet játszik az allergiás ekcéma és allergiás asztma kialakulásának megelőzésében is.
Életkoronként változó a szükséges mennyiség
A hazánkban érvényes szakmai protokoll a gyermek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását. Ha a gyermek a téli hónapokban tölti be 3. életévét, akkor valamivel tovább: ebben az esetben a D-vitamin szedése tavaszig javasolt. Ezt követően az édesanyák többsége – kellő információ hiányában – vagy nem tulajdonít jelentőséget a rendszeres pótlásnak, vagy a táplálékkiegészítő készítményekben elérhető mennyiségre hagyatkozva igyekszik fedezni a gyermek vélt vitaminszükségleteit. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek: évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. A már kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin mértéke elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.
Mérési módszerek és tünetek
A szervezetben jelenlévő D-vitamin mennyisége vérvizsgálattal kimutatható. A tapasztalat az, hogy az így kapott értékek rendszerint jóval a normál tartományban megadott értékek alatt vannak. Nemcsak hazánkban, de világszerte is gyakori a D-vitamin-hiány. A vérvizsgálat mellett a csontsűrűségmérés, más néven denzitometria is elvégezhető, gyermekkorban is. A fájdalmatlan vizsgálat nyomon követésre, a bevezetett terápia hatásosságának mérésére is alkalmas.
Alacsony D-vitamin-szint jele lehet, tehát a mérés különösen javasolt az alábbi tünetek esetén:
– a bőr sápadtsága;
– puha koponyacsontok;
– boltozatos homlok;
– elgörbült alsó végtagok („o” láb kialakulása);
– mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”);
– fokozott hajlam a csonttörésre;
– izomzat tónusának csökkenése;
– fogzás és mozgásfejlődés késése;
– gyakori légúti fertőzések.
Újabb rizikófaktor: az elhízás
A felsorolt tünetek mellett a D-vitamin-szint ellenőrzését teszi indokolttá a túlsúly is, az elhízás ugyanis jelentős mértékben megnöveli a hiányállapot kialakulásának kockázatát. A University College London's Institute of Child vizsgálatának eredménye különösen riasztó annak fényében, hogy hazánkban egyre fiatalabb korban, napjainkban már az óvodás korosztály tagjai közt is találkozhatunk súlyproblémával küzdő gyerekekkel. A kutatók egy 42 ezer résztvevő közreműködésével végzett vizsgálat során megállapították, hogy a testtömegindex (BMI) 10 százalékos emelkedése 4 százalékkal csökkenti a szervezetben található D-vitamin mennyiségét, nagyobb fokú elhízás esetén pedig ez az arány értelemszerűen tovább emelkedik. Az így kialakult hiányállapot további szövődményekhez vezethet, alacsony D-vitamin-szint mellett ugyanis megnő a diabétesz, a szív- és érrendszeri és a daganatos betegségek kockázata is.