Az anyák napjának legújabb kori hagyománya az Egyesült Államokból terjedt el. Julia Ward Howe költő, politikai aktivista kezdeményezésére először 1872-ben Bostonban szervezték meg az ünnepet, amelyet Woodrow Wilson elnök 1914-ben nyilvánított hivatalos ünneppé; időpontja az ügy érdekében sokat fáradozó Anna Jarvis édesanyjának emlékére került május második vasárnapjára.
A különböző országokban más és más napokon ünneplik az anyákat, Magyarországon ez az időpont május első vasárnapja.
A gyorsan népszerűvé vált ünnepre a kereskedők is hamar felfigyeltek, mert kiugró bevételt hozott a virágosoknak, a képeslapgyártóknak és az ajándékkereskedőknek.
Maga Jarvis hevesen - és eredménytelenül - tiltakozott ez ellen, egy tüntetés során még a törvénnyel is szembekerült, élete végén pedig már nem akarta nevét az ünneppel kapcsolatba hozni.
Európában az 1920-as években a virágkereskedők szervezetei javasolták az anyák napja átvételét. A kezdeményezést 1924-ben Ausztriában a katolikus egyház is felkarolta, hogy az elvilágiasodás ellenében a természetes és egészséges élet, az anyaság mellett emeljen szót.
Az anyák napján a nagymamákat is köszöntik. Egy felmérés szerint világszerte anyák napjára esik a legtöbb külföldi hívás, számuk még az újévit is meghaladja.
Magyarországon is az 1920-as években kezdődött az anyák napjának megünneplése, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva.
Az első megemlékezést 1925-ben szervezték, 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé.
Az ünnephez kapcsolódóan Magyarországon 1990 óta az anyák napját követő hétfőn - a Nevelőotthonok Magyarországi Egyesületének kezdeményezésére - az anya nélkül nevelkedő gyermekek napját is megrendezik.
Borítókép: Envato Elements