Mivel a magasvérnyomás-betegség sok esetben teljesen tünetmentes, elhanyagolt esetben előfordulhat, hogy csak a stroke, a szívinfarktus, vagy éppen a veseelégtelenség hívja fel a figyelmet a betegségre.
Hazánkban ez rendkívül komoly probléma, hiszen a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több mint fele magasvérnyomás-betegségben szenved.
Tény, hogy a betegségre való hajlam 40 százalékban genetikailag meghatározott, de egyre többen fogadják meg a kardiológusok tanácsát, miszerint életmóddal kordában tartható, sőt egy bizonyos pontig akár vissza is fordítható a folyamat.
Akinél felállítják a magasvérnyomás-betegség diagnózisát, annak egy életen át figyelni kell a vérnyomására, és ezzel összefüggésben az életmódjára.
A protokoll szerint ugyanis első körben, közel három hónapig az életmód rendezésével kell megpróbálni csökkenteni a vérnyomást.
Ugyanakkor természetesen bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés is szükséges.
160/100 Hgmm fölötti vérnyomásnál, szövődmények és társbetegségek esetén ugyanis mindenképpen vérnyomáscsökkentő gyógyszert kell szedni, de ilyenkor is nagy szerepe van az életmódkezelésnek – ismerteti Ferenczy Péter.
A vérnyomáscsökkentő életmód alapjai
Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt-közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták.
Szinte szlogenné vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva.
Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is.
Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott a rehabilitációban, és a magas vérnyomás csökkentésében.
A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség.
A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítéséhez szívbetegeknél mindenképpen szükség van kardiológiai kivizsgálásra és ajánlásra, és érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.
Szívbarát étrend
A szív-érrendszer szempontjából optimális táplálkozás elsősorban növényi alapú, zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, omega-3 tartalmú élelmiszerek (tengeri halak, lenmag) és többszörösen telítetlen zsírsavak, olajos magvak fogyasztására épül.
Nagyon fontos a sóbevitel korlátozása, amit első lépésként az extra sózás elhagyásával érhetünk el. Ezzel párhuzamosan ajánlatos visszaszorítani a túl sok feldolgozott élelmiszer, zsíros, vörös hús, cukros üdítő, alkohol fogyasztását is.
Beválhat az ezen elveket figyelembe vevő DASH-diéta, és a mediterrán diéta, azonban a dietetikus által személyre szabott étrend nem csak hatékonyabb lehet, de élvezhetőbb is.
A testsúly rendezése
Határozott összefüggés van a túlsúly és a magas vérnyomás közt, bizonyított tény, hogy már 5 kiló fogyás is csökkenti a magas értékeket. A tartós fogyás pedig elképzelhetetlen testmozgás nélkül.
A rendszeres, szívet és keringést támogató kardiomozgás olyan működéseket erősít és indít be, melyek végeredményben többek között a vérnyomás csökkenését eredményezhetik.
Ráadásul mindezt olyan élettani folyamatok optimalizálásával, amelyeket a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is rendezni hivatottak.
A dohányzás elhagyása
Bizonyított, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, sőt bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát.
A felsorolt módszerek együttes hatásával már a gyógyszeres terápia hatékonyságát megközelítő vérnyomáscsökkenést tudunk elérni – mondja a kardiológus.
Fontos azt is hangsúlyozni, hogy ritkán áll fenn önállóan a magasvérnyomás-betegség és a helyes életmódbeli tényezők kialakításával a párhuzamosan fennálló más betegségek is kezelhetők.
Kiemelt kép: pexels.com