Az életet a légzés és a keringés tartja fenn, ezért mindent meg kell tennünk a lehető legjobb működésükért. Ha már nyugdíjasok vagyunk, és nem kényszerülünk nap mint nap otthonunk elhagyására, próbáljunk tudatosan a minél több testmozgásra törekedni. Nagy előnyt élvez az, akinek kertje van, mert annak rendben tartása rengeteg aktivitást igényel. Igyekezzünk, hogy a legtöbb munkát mi magunk végezzük, de ne akarjunk egyszerre végezni minden feladatot. Időnk van, senki sem kerget, munka közben álljunk meg néha, nyújtózkodjunk egy kicsit, vegyünk nagy levegőket, szellőztessük át tüdőnket. Ne feledjük, kertünk elsősorban örömünkre szolgáljon, ne váljunk rabszolgájává, pihenjünk, és gyönyörködjünk benne sokat.
Akinek nincs kertje, tegye rendszeressé a napi sétát, kisebb nagyobb kirándulást. Ezt lehetőleg ne helyettesítse a napi bevásárlás. Keressünk nagyobb parkot, vagy ligetet, erdős domboldalt, ahol ne szégyelljünk egyszerűbb tornagyakorlatokat végezni, hogy keringésünket felpezsdíthessük és tüdőnk légzéskapacitását is növelhessük. Az sem baj, ha kissé elfáradunk. Minél több tiszta levegő jut szervezetünkbe, agyunk oxigén ellátása is annak arányában javul, ami az öregedést, szellemi hanyatlást késlelteti. A rendszerességhez segítségünkre lehet, ha kutyát tartunk, mely adott esetben remek társ, és egész biztosan gondoskodik napi ”sétáltatásunkról”, bármilyen legyen is az idő.