A lepkehimlő, erythema infectiosum vagy ötödik betegség egy vírusos fertőző betegség. A Parvovírus B19 okozza, és legtöbbször az öt és tizenöt év közötti gyermekeket érinti.
A lepkehimlő, erythema infectiosum vagy ötödik betegség egy vírusos fertőző betegség. A Parvovírus B19 okozza, és legtöbbször az öt és tizenöt év közötti gyermekeket érinti. Bár más korosztályokat is képes megfertőzni. Legtöbbször télen és tavasszal fordul elő, és néhány évente szokott járványt okozni. Érintéssel és cseppfertőzéssel terjed, és szerencsére nem okoz súlyos tüneteket.
A lepkehimlő enyhe lefolyású betegség, általában nem jár súlyos tünetekkel. Az esetek egy részében nem is jelentkeznek tünetek. A betegség azonban ilyenkor is fertőz, könnyen át lehet adni másoknak.
Amikor jelentkeznek tünetek, az alábbiakra lehet számítani:
A fentiekből látszik, hogy bár a klasszikus, pillangószerű kiütések jól felismerhetők, nem mindig jelennek meg. Ilyenkor az orvos vérvétellel tudja azonosítani a betegséget.
A vírus a fertőzést követően pár napig lappang. Majd nagyjából az 5-10 nap között vagy tünetmentes, vagy enyhe, influenzaszerű tüneteket produkál. Ebben a szakaszban fertőző a betegség. A betegek egy részénél 2-5 nappal a kezdeti tünetek után jelentkeznek a tipikus kiütések. Mihelyt a kiütések megjelennek, a fertőzés veszélye elmúlik.
A kisgyermekes szülők, illetve a gyermekekkel sok időt töltő pedagógusok is megbetegedhetnek. Aki egyszer elkapja, annál védettség alakul ki. Egy enyhe fertőzőképességű vírusról van szó, így a rendszeres kézmosás és fertőtlenítés segíthet a betegség elkerülésében.
A lepkehimlő kezelése
A betegség általában nem jár súlyos tünetekkel, és magától is elmúlik. Így gyógyszeres kezelésre nem szokott szükség lenni. A tüneteket viszont érdemes lehet enyhíteni: a lázcsillapítók, fájdalomcsillapítók és viszketést enyhítő szerek az orvos ajánlása alapján szedhetők.
Szerencsére szövődményekkel is ritkán jár. Azoknál, akik bizonyos hematológiai betegségekben szenvednek, súlyosbodhatnak a vérszegénység tünetei (sápadtság, levertség, gyors szívverés).
A lepkehimlő terhesség esetén hordozhat magában kockázatokat. Azok a várandós nők, akik nem rendelkeznek védettséggel (nem kapták el korábban a lepkehimlőt), veszélyeztetettnek tekinthetők. A Parvovírus B19 ugyanis képes megfertőzni és károsítani a magzatot, ami adott esetben akár vetéléshez vagy halvaszületéshez is vezethet. A lepkehimlő-járványok idején tehát a várandós kismamáknak érdemes elkerülni az óvodákat és iskolákat, amennyiben megoldható. Ha pedig felmerül a betegség gyanúja, mindenképpen fel kell keresni orvost!
Azok a várandós nők, akik korábban nem estek át a lepkehimlőn, szintén veszélyeztetettek. A vírus ugyanis a méhen belül a magzatot is megfertőzheti, hatással lehet a vérképződésére, súlyos esetben koraszüléshez, vetéléshez vagy halva születéshez vezethet. Bizonyos hematológiai betegségekben szenvedő gyerekeknél, és felnőtteknél a lepkehimlővel való megfertőződést követően, a vérszegénység (anémia) gyors súlyosbodása, sápadtság, gyors szívverés és levertség alakulhat ki.
Erre nem lehet konkrét választ adni, mivel a tünetmentes időszak hossza eltérhet. Általában néhány héten belül elmúlnak a tünetek.
A lepkehimlő a lappangási idő alatt, illetve az enyhe, influenzaszerű tünetek fémjelezte időszak alatt fertőz. Tehát a kiütések megjelenése előtt fertőz, utána már nem.
A szülökben gyakran megfordul, vajon skarlát vagy lepkehimlő tehető-e felelőssé a tünetekért. A skarlát tünetei súlyosabbak (hidegrázás, torokfájás, köhögés, nehezített nyelés, gyakran hányás és hasi fájdalom, skarlátvörös torok, mandulagyulladás, fájdalmas nyirokcsomó-duzzanat, „málnanyelv”). Ha bizonytalan, keressen fel orvost!
Lázcsillapítók a lepkehimlő okozta láz csökkentéséhez