A pszichoneuroimmun rendszer segít feldolgozni, túlélni az olyan negatív helyzeteket, mint a gyász, munkanélküliség, bizalomvesztés, csalódás, válás, fogyatékosság, rokkantság. A pszichoneuroimmun biológiai rendszer középpontjában mellékvese hormonok , az adrenalin és egyes szteroidok állnak: általuk jönnek létre a hatékony elhárító „vészreakciók”.
A veszély elmúltával termelődésük csökken. Ha azonban nincs megoldás egy tartós stresszhelyzetre , számos immunfunkció romlik, ez a szaporodó infekciók, rákos megbetegedések egyik háttér tényezője. Ezért nagyon fontos, hogy valaki a tartós stressz által kiváltott, fenntartott szomorúság, szorongás, depresszió, kontrollálhatatlan düh és harag mókuskerekéből kikerülhessen. Minden ember életében vannak támaszok, még ha nem is mindig ismeri fel azokat: család, őszinte barátok, akár egy hűséges állat, de legfőbbképp a hit, amelyekre támaszkodhat. Kezdetben legalább annyira, hogy elfogadja: lehet kiút a mélyből. Nem sikerül ez mindenkinek, hiszen nem vagyunk egyformák. Karakterünk különböző betegségekre hajlamosít minket.
A versengő, erős önbizalmú, állandóan az idő szorításában élő, ellenséges érzületektől sem mentes embert ezek a személyiségjegyek szív- és érproblémákra, magas vérnyomásra, gyomorfekélyre hajlamosítják.
A konfliktusokat kerülő, bizonytalankodó, pedáns és a negatív indulatok kifejezésére képtelen embereket rákhajlamos személyiségeknek nevezik a szakemberek.
Fontos ismernünk magunkat ahhoz, hogy személyiségünknek ezeket a vonásait megváltoztathassuk, Vannak gyógyszerek, amelyek segítenek, ha a helyzet súlyosabbra fordul, de az egyén önmagára támaszkodva, lelki tartalékait aktiválva, stresszoldó technikákat elsajátítva, relaxációs módszerek alkalmazásával segíthet önmagán a legjobban.