Lelkiállapot és betegségek

Lelkiállapot és betegségek

A depresszió 50-60%-kal növeli az elhalálozás valószínűségét. Hatása összehasonlítható a dohányzás ártalmaival. A depressziósok 16-19%-a öngyilkosság következtében hal meg, valamint 450%-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy szívinfarktust kapnak.  A krónikus depresszív hangulat a rákrizikót is megnövelheti 88%-al, valamint a krónikus félelemérzés 300%-kal megnövelheti a végzetes szívinfarktus rizikóját.  A szívkoszorúér betegség rizikóját a depresszió 200%-kal fokozza, valamint növeli a stroke valószínűségét is.  A dohányzás jelentős mértékben fokozza a depresszió ártalmas hatását. A depressziós dohányosoknál 1800%-kal nagyobb az előfordulása a dohányzásra jellemző ráktípusoknak, a nem a dohányzással összefüggő rákelőfordulások pedig 290%-kal növekednek. Erős és depressziós dohányosoknál a természetes ölősejtek aktivitása csökkent, ami azért említésre méltó, mert ezek a sejtek fontos szerepet töltenek be a szervezet rákellenes védekező mechanizmusában. A természetes ölősejtek gátolják az áttétképződést. Emlő-, ill. fej- és nyakrák esetén a természetes ölősejtek aktivitása a diagnózis idején előrejelzi az áttétképződés kialakulását.

A depresszió káros hatásaihoz hozzájárul, hogy gyakran együtt jár krónikus gyulladásos folyamatokkal, valamint jelenlétekor csökkenhet az érrendszert regeneráló őssejt (EPC) szám. Mindezek a tényezők rákkeltő, ill. a szív-és érrendszert romboló hatással bírnak. Depressziósoknál a védőoltásokra is hiányos az immunválasz.

A kedélyállapot önmagában befolyásolja egészségünket. Depresszió nélkül is káros hatásai lehetnek a negatív érzelmi állapotnak. A pozitív érzelmi állapot pedig egészségesebbé teheti a szervezetet. A pozitív érzelmi állapot jellemzői pl. a boldogság, öröm, elégedettség, pozitív várakozás, jövőbe vetett hit. Általában a magas pozitív érzelmi állapot alacsonyabb halálozási arányokkal jár  Japánban kimutatták, hogy a nevetés, a jókedv rövid távon is csökkenti cukorbetegeknél az evés utáni vércukorszint-kiugrást.

A krónikus stressz káros hatásait számos tanulmány vizsgálta. Megállapították, hogy a stressz újra aktiválja a herpesz vírusokat (pl. Eppstein-Barr vírus), növeli a felső légúti, ill. fertőző megbetegedések valószínűségét és lassítja az ezekből történő felépülési időt, megzavarja az immunrendszer működését, csökkenti a védőoltások hatékonyságát, az immunválasz valószínűségét, lassítja a sebgyógyulást, gyulladásos reakciókat indíthat el. A demens házastársukat ápoló nők és az ellenséges házastársi kapcsolatban élők sebgyógyulása lényegesen lassabb.  Diákoknál a vizsga előtti stressz alatt a sebgyógyulás 40%-kal lassabb, mint a nyári szünet alatt. A stressz jelentős rákbetegséget előidéző faktor lehet bizonyos élethelyzetekben. Azoknál a nőknél, akik jelentős stresszhelyzeteket éltek át – pl. válás, megözvegyülés – és nem volt intim érzelmi támogatásuk, az emlőrák valószínűsége 2 éven belül 900%-kal nőtt.

Mik azok a tényezők, amelyek leggyakrabban kiválthatják a depressziót, stresszt, ill. a negatív érzelmi állapotokat? Elsősorban a magány, a munkanélküliség, a válás, a házastárs, partner elvesztése, ill. a rossz házasság, családi problémák.  A depresszió leküzdése tehát egészségünk szempontjából elsődleges fontosságú. Randomizált kontrollált kísérletben megállapították, hogy a testmozgás 16 hét után ugyanolyan hatékony a depresszió kezelésére, mint a modern antidepresszáns gyógyszerek.  Mivel az antidepresszáns gyógyszerek a pozitív érzelmi állapotot is mérsékelik, a depresszió egészségkárosító hatását nem csökkenthetik megfelelő mértékben, hiszen a tudományos felmérések alapján bizonyos esetekben a pozitív érzelmi állapot erősebben fejti ki jótékony hatását, mint ahogy a depresszió az ártalmas hatását. Mivel éppen ez az egyik legerősebb „lelki" betegség megelőző erő, érdemes először előnyben részesíteni a depresszió érzelmi mellékhatás mentes csökkentését testmozgásnöveléssel és gyógygomba kivonatokkal, nem utolsó sorban azért, mert mindkét módszer alkalmazása megelőzheti vagy késleltetheti az időskori agybetegségeket, szellemi leépülést, Alzheimer betegséget is.

A cikk szerzője az első magyar Németországban elismert és alkalmazott neurotropikus agyterápia kifejlesztője, Varga Gábor.

Forrás: https://max-immun.hu