Túllendülhetünk az arachnofóbián?

Az ezt összegző tanulmány a British Ecological Society folyóiratában, a People and Nature-ben jelent meg. A kutatás vezetője dr. Zsidó András Norbert, a PTE BTK Pszichológia Intézet Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszék tudományos munkatársa.

A tanulmányban a Pécsi Tudományegyetem, a portugál Portói Egyetem és a cseh Károly Egyetem kutatói kérdőívek segítségével értékelték a résztvevők kígyóktól és pókoktól való félelmét, valamint a természethez fűződő viszonyukat. Azt találták, hogy azok az emberek, akik szorosabban kapcsolódtak a természethez, különösen akkor, ha a természet közelsége iránti vágyat és a természet védelme iránti elkötelezettséget éreztek, kisebb valószínűséggel féltek a kígyóktól és pókoktól.

„Adataink elemzése világos képet mutatott: minél jobban szereti valaki a természetet, minél inkább érzi úgy, hogy ő maga is a természet része, annál kevésbé van kitéve annak a kockázatnak, hogy kígyó- vagy pókfóbiában szenvedjen”– mondta el Dr. Jakub Polák, a cseh Károly Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.
Dr. Coelho, a Portói Egyetem munkatársa és a tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy a tanulmányban feltárt összefüggés mindkét irányba mutat: „A természettel való kapcsolat révén az emberek kevésbé félnek a kígyóktól és a pókoktól. Az is lehetséges azonban, hogy a kígyóktól és pókoktól kevésbé félő emberek jobban érdeklődnek a természet iránt, és erősebb kapcsolatot éreznek a természeti környezettel.”

A kutatók demográfiai adatokat is gyűjtöttek a résztvevőktől, és megállapították, hogy minél idősebb, és minél kevésbé urbanizált környezetben él valaki, annál kevésbé fél a kígyóktól és pókoktól.
A tanulmány eredményei bizonyítják a természetben töltött idő és a hozzá kapcsolódó érzés pozitív hatásait, például az egészségi állapot és a hangulat javulását, valamint a stressz csökkentését.

„A természethez való kötődésnek sokféle pozitív hatása lehet. Arra az eredményre jutottunk, hogy megakadályozhatja az állatfóbiák kialakulását, illetve megkönnyítheti a már kialakult félelmek leküzdését. Az is bebizonyosodott, hogy a természettel való kapcsolat jótékony hatással van az egészségre, több tudást és pozitívabb hozzáállást eredményezhet az állatokkal szemben, valamint nagyobb környezeti felelősséget” – mondta el Dr. Zsidó András Norbert, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője, majd hozzátette: „Ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt, így nem tudtuk mérni azt, hogy az idő folyamán hogyan hat a természethez való viszony a félelmekre. Még mindig nyitott kérdés, hogy a környezeti nevelés és a természetben töltött idő növelése megbízhatóan csökkentheti-e a félelmeket.”

Dr. Polák elmondta: „Szeretnénk tudni, hogy a természethez való kötődés és az állatokkal kapcsolatos félelmek között ugyanaz az összefüggés található-e más kultúrájú, eltérő urbanizációs szintű országokban, ahol az állatokhoz való hozzáállás is különbözik az európaitól.

Feltételezzük, hogy a kígyóktól és pókoktól való félelem az egész világon általános, de vajon a természetközeli attitűd védő szerepe is univerzális? Ez megérne egy következő kutatást.”
Dr. Coelho hozzátette: „Szeretnénk tudni, miért van az, hogy egyesek soha nem hagyják maguk mögött félelmeiket, még akkor sem, ha sok tapasztalatot szereztek már az érzést kiváltó élőlénnyel. Vajon ez magának az ingernek a természetéből fakad, vagy az egyéni különbségek okozzák?”