Boldog tyúkok
A dolog egyszerűnek tűnhet, de nem az. El kell búcsúzni az egzotikus élelmiszerektől, nyomozni kell, hogy ugyan honnan származik a boltban vásárolt kenyér, vagy még inkább a liszt. A kávéról nem is beszélve, hacsak nem rendelkezünk kávéültetvénnyel a hátsó kertben. Az óceán túloldalán a dolog annyira sikeres lett, hogy könyvet is írtak róla, és egyre többen követik a diétát, felvirágoztatva ezzel a helyi termelést.
A Messzelátó Egyesület adaptálva Magyarországra a programot, meghirdette az 50km-es diétát. Ha valaki belevágna a kisérletbe, annak érdemes körülnéznie, mi mindent termelnek ezen a távolságon belül. Vidéken élők előnyben! Tejterméket sok helyről be lehet szerezni, egy jó kecskesajtos is akad a közelben, és a zöldség illetve a gyümölcs sem jelenthet akadályt. Ha biotermékeket szeretnénk venni, az már keményebb dió, ebben az esetben vagy kompromisszumot kell kötnünk, vagy tágítani a kilométereket.
Az igazi nehézség a gabona beszerzése, ahol én élek ott biztosan nincs a környéken búzamező, de még rozs vagy árpa se nagyon akad. A fekete teáról is le kell mondani, maradnak a gyógynövények és a gyümölcsteák. Sajnos az Egyesület honlapjáról pont a praktikus tanácsok hiányoznak, így hiánypótlásként érdemes a Zöld térképet böngészni, ahonnan számos termelőről szerezhetünk információt.
Ha pedig kiváncsi egy diétázó naplójára, kattintson ide.
És, hogy miért jó az 50 kilométeres diéta? Például ezért:
A különbség érezhető
A helyi piacra az áru frissen kerül, míg a hipermarketekben régóta áll a termék. Új ízeket, zöldségeket, fűszereket lehet felfedezni, ami biztos, hogy nem jön szembe a neonlámpák alatt kornyadozó polcokon.
Tudom, hogy mit eszem
Milyen gombaölő került a zöldségre? A csirke gyári vagy szabadtartásból származik? Gázzal kezelték-e a távolról érkező gyümölcsöt? A válaszok nem egyszerűek, a nagy láncok nem sietnek a tájékoztatással. Ha helyi termelőktől vásárolunk, akkor több felvilágosítást kaphatunk, sőt a bizalom legnagyobb jele, ha lehetőséget kapunk arra, hogy megnézzük a gazdaságot.
A helyben vásárolt élelmiszerek kapcsolatokat építenek
Kutatások szerint(naná, hogy megint a kutatók) a helyi piacokon történő vásárlás 10X több beszélgetést eredményez, mint a boltokban történő. Érdemes megismerni a kereskedőt, még inkább a termelőt, és mindent megtudni a megvásárolni kívánt áruról.
Szezonális ételek
Ha betartjuk az 50 km-es szabályt, akkor csak szezonális termékeket fogunk tudni venni. Vége az ízetlen epernek, a félig érett avokádónak, ehelyett marad a sütőtök és a naspolya. Örömmel fogjuk várni az eperszezont, és nem halunk bele, ha nem eszünk decemberben spárgát. Annál nagyobb öröm lesz, amikor megjelennek a boltokban ezek a tavaszi ízek.
Új ízek új ételek
Hányan ettek már csicsókachipset? Feketegyökeret párolva? Hány féle krumplit ismernek? A kistermelőknél nem csak két vagy háromféle burgonya van, új típusokra lehet bukkanni, és szokatlan kísérletet indítani az ízlelőbimbóink tudattágítása céljából.
Jó a földnek
A helyi termékek vásárlása során sokkal kevesebb olajat és gázt használnak el a szállítás során, mint a hagyományos étrend esetében. A banán a világ végéről jön, a banán szintúgy, de van aki magyar tojás helyett a lengyelt veszi, ami legalább 1000 km-t utazott.
Feléledő gazdaság
Ha sokan vásárolnak a helyi termelőktől, az munkahelyeket teremt,növeli a bevételeket, és egy új mozgalom elindítója lehet. Elsőnek lenni sosem könnyű, de szerencsére sok helyen jönnek létre spontán helyi piacok, melyekre egyre nagyobb igény van.
És bizony fogyaszt
A késztermékek kiiktatása, több zöldség és gyümölcs bizony leolvasztja a kilókat. A szokatlan ízek meghozzák a fogyást is, bár a diétának nem ez az elsődleges célja.
