Kövér ember is lehet alultáplált

Táplálkozási hiányállapot következik be, ha az életfontosságú tápanyagokból a szervezet nem kapja meg a normális fejlődéshez és működéshez elegendő mennyiséget. Ezt okozhatja a tápanyagok elégtelen bevitele, fokozott mértékű vesztése vagy fokozott igénye, illetve olyan betegség vagy állapot, mely az emésztés és a felszívódás zavarával jár. A kielégítő táplálkozás mindenkor szükséges, azonban figyelembe kell venni, hogy a szervezet igényei folyamatosan változnak.

Csecsemő- és serdülőkorban, valamint a terhesség során a normális növekedéshez és fejlődéshez elengedhetetlen a fokozott igényeket figyelembe vevő, ennek megfelelő táplálkozás. Az elégtelen kalória- és tápanyagbevitel gyermekekben a marasmusnak nevezett állapotot hozza létre (vékony testalkat, elmaradó növekedés). Ha a kalóriabevitel megfelelő, de a fehérjebevitel kevés, kwashiorkor alakul ki, melyet ödéma (vizenyő), májmegnagyobbodás, súlyos lehangoltság és megkésett fejlődés jellemez. A vitaminhiányok a csontok és a szövetek fejlődését befolyásolják. A D-vitamin hiánya például gyermekekben az angolkórt, felnőttekben csontlágyulást (osteomalacia) okoz. A terhességi folsavhiány következményei között súlyos magzati fejlődési zavarok is lehetnek.

Bizonyos állapotok, mint például nagy műtét, súlyos égés, fertőzés, vagy más, jelentős fokú sérülések átmenetileg igencsak megnövelhetik a szervezet tápanyagigényét. A táplálkozás elégtelensége ilyen betegekben az immunrendszer legyengülését okozza, és jelentősen rontja a gyógyulás esélyét. A nem megfelelően táplált betegek jóval lassabban épülnek fel a különféle sebészi beavatkozások után, és hosszabb kórházi kezelésre van szükségük. A betegek tápláltsági szintjének ellenőrzése ezért igen fontos. A műtéten áteső betegeknél ez rendszerint a műtét előtt és a lábadozás időszakában is megtörténik.

Idült betegségek is társulhatnak táplálkozási hiányállapottal, fokozott tápanyagigénnyel és felszívódási zavarral (amikor a szervezet a bevitt tápanyagot nem tudja megfelelően hasznosítani). Felszívódási zavarral járhat például a lisztérzékenység, a cisztás fibrózis, a hasnyálmirigy-elégtelenség és a vészes vérszegénység (anaemia perniciosa). A tápanyagok fokozott vesztése következik be idült vesebetegség, hasmenés és vérzések esetén. A bevitel csökkenésén keresztül vezethetnek alultápláltsághoz bizonyos betegségek és kezelésük, például a rák (és a kemoterápia) miatt kialakuló étvágytalanság, nehezített nyelés és hányinger, de idesorolható a HIV/AIDS is (illetve ennek gyógyszeres kezelése). A túlzott alkoholfogyasztás és droghasználat úgyszintén állhat az alultápláltság hátterében (fokozott tápanyagvesztés, felszívódási zavar, csökkent bevitel).

Az idősek kalóriaigénye kisebb, de a táplálék megfelelő összetétele számukra döntő fontosságú. Időskorban részben a gyomor sósavtermelésének csökkenése miatt a tápanyagok felszívódása már kevésbé hatékony, és az idősek gyakorta szenvednek egy vagy több olyan krónikus betegségben, mely szintén befolyásolja a tápláltsági állapotukat. Ehhez társulhat még, hogy nehezebben készítik el az ételeiket, és nehezebben jutnak változatos, tápláló összetevőkhöz. Az idősek az étvágy, a szaglás és az ízérzékelő képesség csökkenése miatt is kevesebbet esznek, melyet a rágás és a nyelés esetleges nehezítettsége még tovább csökkenthet.

Panaszok és tünetek

Az általános alultápláltság rendszerint lassan, hónapok vagy évek alatt alakul ki. Amikor a szervezet tartalékai kezdenek kiürülni, a változások először a sejtek biokémiai folyamatait érintik. Ennek következtében a szervezet kórokozókkal szembeni ellenálló képessége csökken, majd az alábbi tünetek is megjelenhetnek:

– Vérszegénység

– Fogyás, az izomtömeg csökkenése, gyengeség

– Száraz, hámló bőr

– Vizenyő (ödéma; fehérjehiány miatt)

– Megváltozott hajszín (a festékanyag elvesztése miatt)

– Törékeny, rendellenes alakú körmök

– Idült hasmenés

– Lassú sebgyógyulás

– Csont- és ízületi fájdalom

– Gyermekekben növekedési elmaradás

– Mentális változások: zavartság, ingerlékenység

– Golyva (pajzsmirigy-megnagyobbodás)

Bizonyos tápanyagok hiánya jellegzetes tüneteket okoz. A B12-vitamin hiánya például a kezekben és a lábakban zsibbadást, bizsergést és égő érzést hozhat létre (az idegek károsodása miatt); az A-vitamin hiánya farkasvakságot (szürkületkor, gyenge fényviszonyok között a látás jelentősen romlik) és fényérzékenységet okoz; a D-vitamin-hiány következménye a csontok fájdalma és deformálódása. A tünetek súlyossága a hiányállapot fennállásának idejétől és a hiány mértékétől függ. A csontok és az idegek elváltozásai maradandóak is lehetnek.

forrás: https://www.labtestsonline.hu