Komposzt Kisokos Kezdőknek

Komposztáljunk bátran! Cikkünkben Tóth Ádám, a Kertguru kertépítő szakértője segítségével írunk a komposztálás folyamatáról dióhéjban.

Mit is jelent a komposztálás pontosan?

Organikus eredetű háztartási és kerti hulladék felhasználásával és a természetes korhadási folyamat segítségével a föld számára tápláló humuszt készítünk. A biológiai folyamat során a hulladékok, melléktermékek szerves anyagai humusszerű anyaggá alakulnak át.

Miért komposztáljunk?

A cél tehát a humusz készítése, mely több okból is hasznos: a humusz természetes alternatívája a tápoldatoknak, hozzáadásával javítjuk a talaj termőképességét. Levegős, tápanyagban gazdag és könnyebben megmunkálható lesz a talaj. Csökkentjük a társadalom által termelt, hatalmas mennyiségű szemétlerakást és/vagy a szemét elégetését, a kommunális hulladékgyűjtők okozta levegőszennyezést, ezáltal a kommunális díjakat, valamint spórolhatunk a szemetes és növénygyűjtő zsákokra kiadott költségeken.

Kik végzik a komposztálást?

A komposztálás főszereplői a különféle mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) a megfelelő körülmények (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett.

Mi kell a komposztálási folyamathoz?

Egyrészről organikus eredetű anyagok, melyek humusszá alakulnak át 6-12 hónap alatt. Ideális esetben a szén- és nitrogéntartalmú anyagok aránya a komposztban 30:1, leegyszerűsítve 3 rész barna, 1 rész zöld összetevő.

Zöld – vagy nedves – összetevők lehetnek például a levágott fű, mag nélküli gyomok, gyümölcs- és zöldségmaradék, növényevő állatok ürüléke, kávé- és teazacc, tojáshéj, kenyérmaradék, esetleg hínár. A barna – vagy száraz –összetevők pedig többek között az őszi falevelek, széna, hagyományos papír, kávéfilter, fűrészpor vagy faforgács. A következőket viszont semmiképpen NE használjuk: hús, csont, húsevő állatok ürüléke, tejtermék, beteg, fertőzött növények hulladéka, gyomok, amik gyökérről terjednek, színes, fényes papír.

Másrészről levegő, egészen pontosan oxigén szükséges a bomlási folyamatokhoz.

Kertguru-tipp: Próbáljunk inkább magas halmot építeni, hogy jól szellőzőn a komposzt, és hogy kellően magas hőmérsékletre melegedjen a halom.

Végül megfelelő nedvesség szükséges a komposztálási folyamathoz; körülbelül 50-60%-ban kell, hogy nedves legyen a humuszunk. Ha összenyomásra széthullik, akkor túlságosan száraznak minősül.

Milyen tárolót válasszunk?

Tároló választásakor mindenképpen fontos szempont, hogy megtartsa a nedvességet és a hőt. Sűrűbben lakott területeken fontos szempont a rágcsálóvédelemre is gondolni, illetve, hogy olyan helyet találjunk a komposztálónak, ahol a bomlási folyamatok során termelődő szagok sem a mi, sem szomszédjaink kertben töltött idejét nem érintik kellemetlenül.

Hogyan készítsük?

Összegezve: lényeges a megfelelő méret, az arány, az anyagok egyensúlya, a levegő és a nedvesség. Árnyékos helyet válasszuk, ahol a túlzott napsütés nem szárítja ki a komposztot. Három rész „barna” és egy rész „zöld” összetevőt próbáljunk rétegezni, valamint fedjük le 3-5 cm földdel is. Ha már van kész humuszunk, nyugodtan tegyük a készülő adaghoz, ezáltal segítve a bomlási folyamatok beindulását. A zöldség-, gyümölcs- és ágmaradékokat aprítsuk 5 cm- nél kisebb átmérőjűre, hogy könnyítsük a bomlást. A kisméretű összetevők között kevesebb a levegő, így hamarabb rothadásnak indul a komposzt ezeken a részeken. Ennek elkerülése érdekében forgassuk át rendszeresen vasvillával, hogy friss oxigénhez jutassuk újra és újra a halmot.

Amikor a komposztáló kukánk megtelt, vagy kellő mennyiségű hulladékot halmoztunk fel, a komposzt elkezd felmelegedni, majd pár hét múlva kihűlni. Ilyenkor átforgathatjuk, illetve pótolhatjuk az esetlegesen hiányzó nedvességet.  Rendszeres forgatás, kisméretű összetevők és viszonylag meleg időjárás mellett 3-5 hónapon belül használható komposzthoz juthatunk.

Nitrogéntartalmú összetevő vagy megfelelő, nitrogéntartalmú anyaggal gyorsíthatjuk a felmelegedést, viszont ez nagy felügyeletet kíván. A zöld összetevők tetejére mindig kerüljön barna réteg, így elkerülhetjük a legyeket és bogarakat.

A komposzthalom körülbelül a felére megy össze, és igazi földillata lesz. Az érett komposzt sötétbarna színű, homogén, szagtalan, könnyen kiszórható és környezetbarát anyag, melyből négyzetméterenként 2-3 kilogrammnyit ajánlatos kiszórni és azonnal belemunkálni a talajba.

8+1 tipp Tóth Ádám kertgurutól:

Tipp1

Az ételmaradékok bomlásának következményeképpen kellemetlen szagok termelődhetnek, mely vonzza az élőlényeket. Ezeket jól keverjük el száraz összetevőkkel.

Tipp2

Kezdjük a földön, ami hozzásegíti a komposztot a folyamatok besegítéséhez.

Tipp3

A nehezen bomló anyagok, mint például a fatörmelék vagy a zöldségek fás részei legyenek minél apróbbak.

Tipp4

Nem javasolt anyagok a dió- és a (vad)gesztenyefák levelei és fenyők tűlevelei, mivel 2-3 év szükséges a növekedésgátló, illetve a savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot.

Tipp5

A kész komposztot felhasználás előtt át kell rostálni, a nem komposztálódott vagy darabos részeket hozzáadhatjuk az új komposzthoz.

Tipp6

Könnyű megkülönböztetni egymástól a „barna” és a „zöld” összetevőket, ha megnézzük, hogyan reagál az adott hulladék pár napon belül, miután víz érte. A zöldek hamarabb bomlanak, csúszósak lesznek és kellemetlen a szaguk, míg a barnáknak nem.

Tipp7

Erős, kellemetlen szag esetén az anaerob mikrobák vannak túlsúlyban. Ezt orvosolhatjuk rendszeres szellőzetéssel.

Tipp8

A komposztot 2-4 héttel a palántázás előtt dolgozzuk a földbe, így van ideje a magas tápanyagtartalmú humusznak feloldódni a termőföldben.

+1 Tipp

Ha sok levelünk gyűlik össze, „tápláló teát” is készíthetünk mind a szobanövényeknek, mind a komposzthalomnak. Áztassuk vízben a vászonzsákba összegyűjtött leveleket 3-4 napig, majd felhígítva kiváló táplálói lehetnek növényeinknek.

Forrás: www.kertguru.hu