A helyes öntözés általános szabályai a nyári hőségben

Minden növénynek más a vízigénye, éppen ezért joggal merül fel a kérdés: mikor és hogyan locsoljunk? Most néhány tanulságos és hasznos tényt olvashatnak a megfelelő öntözéséről, amelyek összegyűjtésében szakértőnket, a Kertguru kertépítőjét, Tóth Ádámot hívtuk segítségül.

Ha a növények öntözéséről beszélünk, nincsenek kimondott vagy írott szabályok, sokkal inkább a józan ész kérdése. A teljesség igénye nélkül függ a kertben ültetett növények típusától, a föld minőségétől, az évszaktól, az időjárástól stb. Szerencsére nem nagy ördöngösség „jól” öntözni kertünket. A legegyszerűbb a talaj szárazságának ellenőrzésével meghozni a döntést.

A locsolás teljesen hasztalan, ha a víz túlságosan gyorsan folyik át a növény földben lévő részén, a földlabdán, szárazon hagyva a gyökér tetejét. Ez akkor történhet meg, ha nagyon gyorsan vagy túl sok vízzel öntözzük meg. A lassabb locsolás, a víz apránkénti adagolása hatékonyabb. A cél, hogy a víz kellő mélységben lejusson a növény gyökeréhez, legyen szó palántákról, szobanövényekről, bokrokról vagy fákról.

A talaj szárazságát ellenőrizhetjük a kezünkkel, ami az egyik legbiztosabb „víztartalommérő” módszer, vagy ásóval is: ha 12-30 cm mélyen is elég nedvesnek tűnik a föld, akkor nincs ok az aggodalomra. Kis és közepes méretű cserepes növények esetében idővel már a cserép súlyából is meg tudjuk saccolni, vajon elég vizet adtunk-e a növénynek.

Sok esetben a kertek öntözésére a legjobb megoldásnak a locsoló bizonyul (ez lehet leszúrható, állványos vagy kézi), jó tudni azonban, hogy az így felhasznált víznek mindössze 40-50%-a jut el a növények gyökeréig, így érdemes fontolóra venni egy csepegtető öntözőrendszer kialakítását.

Kerti növényeink öntözése, gondozása nyáron nem egyszerűen csak locsolás – ha már csináljuk, hát végezzük jól! Íme, Tóth Ádám kertguru 5+1 aranyszabálya kezdőknek és bizonytalanoknak:

Tipp1
A gyökérzet a lényeg!

Mindig a gyökérzónára fókuszáljunk öntözéskor: fontos, hogy a gyökérzetet elérje a víz, a felszíni locsolás nem tesz jót a növénynek. A fű és az egynyári növények gyökerei inkább a talaj felső részében találhatóak, míg az évelők, cserjék és fák zöménél a talaj felső 30-60 cm-es szintjét járják át. Nehéz, kőkemény földben a víz akár órákig is szivároghat, míg eléri a 15-40 cm-es mélységet. Ekkor is ellenőrizhetjük tapintással vagy ásóval, hogy elegendő vizet juttatunk-e be a földbe.

Tipp2
Megfelelő eszközökkel egyszerűbb és hatékonyabb

Fordítsunk kellő figyelmet kertünk locsolására, megfelelő eszközöket használva, mint például a csepegtető cső, könnyű slag, öntözők és időzítők. Jól átgondoltan kiépített csepegtető rendszerrel hatékonyabban tudjuk a növények gyökereit vízzel ellátni, mint felszíni öntözéssel.

Tipp3
Szükség szerint, időjárástól függően locsoljunk!

Mindig akkor locsoljunk, amikor szükség van rá. Az automata időzítővel ellátott öntözőket állítsuk át abban az esetben, ha az időjárá-előrejelzések szerint eső várható, vagy naponta vannak záporok, zivatarok. A növényzet túllocsolása ugyanolyan káros, mint a kiszáradás.

Tipp4
Mulcsozzunk!

Használjunk talajtakarót, mulcsozzunk, ami csökkenti a fölbe került víz elpárolgását, valamint megakadályozza, hogy a földet egy nagyobb zápor – pl. a nem vízszintes, lankás területekről – elhordja, elmossa.

Tipp5
A locsolás egyik sarkalatos pontja a megfelelő mennyiség

­Túllocsolás esetén a gyökerek túl sokáig állnak vízben, így rothadásnak indulhatnak vagy oxigénhiányt szenvedhetnek. A növények locsolása az emberek egészséges étrendjéhez hasonlóan működik: a túl sok és a túl kevés víz ugyanúgy árthat a növénynek.

+1 Tipp
Locsoljunk okosan!

Kertünk és növényeink öntözése nem elég, ha pusztán abban merül ki, hogy egy locsolófejet kiteszünk kertünk kellős közepére minden második nap, bár még ez is több a semminél, azaz annál, ha egyáltalán nem is locsoljuk őket. Néhány jó tanácsot érdemes megszívlelni, miként öntözhetjük okosan szomjas kertünket:

Lehetőség szerint reggel, a kora hajnali órákban vagy este locsoljunk, amikor kisebb a párolgás. A következő növények reggeli órákban történő öntözését javasoljuk: alma, bab, begónia, fekete szeder, cseresznye, uborka, dália, muskátli, szilva, málna, rózsa, eper, paradicsom. Kerüljük a betegségre fokozottan érzékeny növények késő esti, éjszakai locsolását, mivel az öntözést követően a leveleken órákon át „csüngő” vízcseppek fokozzák bizonyos gombák elszaporodását, ami megbetegítheti növényeinket, virágainkat, és a fákon, cserjéken csücsülő, érlelődő gyümölcsöket. Ezeket a növényfajtákat ajánlott inkább (kora) reggel locsolni, amikor napközben a nap könnyen megszárítja a vizes felületeket, megakadályozva ezzel a kártevő gombák támadását.

Időnként több öntözésre lehet szükség, ha az átlagosnál melegebb és szárazabb az idő, ha száraz és homokos a talaj, vagy ha a növények sűrűn vannak ültetve. Több figyelmet és vizet kívánnak a frissen ültetett növények is – ezeket gyakrabban locsoljuk, de NE túl sok vízzel. A nedvességtartalom a talajfelszínhez közelebb kell, hogy essen, hogy a nemrégiben ültetett növény a gyökereinél – melyek még nem nyúlnak túlságosan mélyre – kapjon több vizet, így képes lesz megerősödni. Az idősebb, érettebb növényeket elegendő kevesebbszer, de bőséges vízzel megöntözni.

Esőmérővel könnyedén lemérhetjük, hogy egy adott időintervallum – mondjuk egy hét – alatt mennyi csapadékot kapott a kert, így megfelelő mennyiségben „utánöntözhetünk”, amennyiben szükséges. Esőmérőkkel tesztelhetjük a felszíni öntözőfejet is, néhány típus ugyanis egyenetlenül oszlatja el a vizet. A teszt eredményétől függően arrébb tehetjük a locsolófejet, vagy dönthetünk egy hatékonyabb megoldás mellett is.

Forrás: www.kertguru.hu