A „jó” és a „rossz” koleszterin
A vérben található koleszterin két legfontosabb típusa az LDL és a HDL:
- Az LDL (low density lipoprotein), a „rossz” koleszterin hozzájárul a koleszterinplakkok kialakulásához, így nagymértékben megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A magas LDL-szintet ezért csökkenteni kell.
- A HDL (high density lipoprotein), a „jó” koleszterin hasznos, mert különféle anyagcserefolyamatok során hozzájárul az LDL-szint csökkentéséhez.
A két koleszterin szintjét a legjobb életmódi tényezőkkel szabályozni (egészséges táplálkozás, testmozgás, dohányzás elhagyása stb.), de bizonyos esetekben szükség van koleszterincsökkentő gyógyszerek szedésére, mert így lehet csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Hogyan működnek a koleszterincsökkentők?
A leggyakoribb koleszterincsökkentők, a sztatinok egy májban termelődő enzimen keresztül fejtik ki a hatásukat. Ez az enzim termeli az LDL-t, így az enzim működésének gátlásával csökken a rossz koleszterin szintje. A sztatinok alkalmazása emellett serkenti a HDL termelődését, ami szintén hozzájárul a pozitív hatáshoz.
A sztatinok a jóléti társadalmakban az egyik leggyakrabban felírt gyógyszercsalád. Többféle típusa van, amelyet az orvos az egyén egészségi állapota és kockázati tényezői alapján ír fel. A lehetséges gyógyszerkölcsönhatások miatt a hatóanyag kiválasztásakor figyelembe kell venni a beteg által szedett többi gyógyszert is. Az érintett betegek egész életükben szedik ezeket a koleszterincsökkentőket, általában 5-80 mg dózisban.
Magyarországon az alábbi hatóanyagú gyógyszereket írják fel leggyakrabban:
- szimvasztatin,
- pravasztatin,
- fluvasztatin,
- rozuvasztatin,
- atorvasztatin.
A koleszterincsökkentő gyógyszerek káros hatása nem jelentős
A jó hír az, hogy a koleszterincsökkentők mellékhatásai ritkán okoznak gondot, a súlyos mellékhatás kifejezetten ritka. Az Amerikai Kardiológiai Társaság egyik vizsgálata során azt találák, hogy a sztatint szedő betegek 90%-a nem tapasztalt semmilyen zavaró mellékhatást.
Mik a koleszterincsökkentők mellékhatásai?
A leggyakoribb mellékhatások az alábbiak:
- a vázizmok károsodása, izomfájdalom, izomgyengeség,
- gyengeség,
- fejfájás,
- a székelési szokások megváltozása,
- gyulladásos problémák,
- cukorbetegség.
A cukorbetegség kockázata ijesztőnek tűnhet. De szerencsére a kutatások azt találták, hogy bár a cukorbetegség növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, a sztatinok pozitív hatása jóval nagyobb ennél a rizikófaktornál. A közel 18 000 emberen végzett Jupiter vizsgálat ez eredmények alapján az alábbi kalkulációt publikálta: Ha 255 beteg 4 éven keresztül szed sztatint, akkor mindössze 1 főnél alakul ki újonnan cukorbetegség. A sztatinok szedése ezzel szemben ugyanezen idő alatt 5,4 infarktust, ill. kardiovaszkuláris halálozást előz meg! Összességében a sztatinok kardiovaszkuláris rizikócsökkentése 9-szer nagyobb, mind diabetogen hatásuk.
Akit ez sem nyugtatott meg, annak következzék még egy megnyugtató információ: Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hatóság (FDA) szerint a sztatinok esetén alacsony a mellékhatások kockázata, és a védő hatások jóval meghaladják az esetleges negatív hatásokat.
Probléma esetén forduljon kezelőorvosához!
A gyógyszerelés megtervezésekor a kezelőorvos figyelembe veszi a beteg egészségügyi állapotát, illetve a többi szedett gyógyszert. Amennyiben mellékhatásokat tapasztal, mindenképpen jelezze! Ilyenkor a hatóanyag, illetve a dózis megváltoztatásával kiküszöbölhetők az esetleges kellemetlen mellékhatások.
Tekintse meg a Szimpatika szív- és érrendszeri problémákat célzó készítményeit!
