Legnépszerűbb termékek
Nincs találat
Legnépszerűbb cikkek
Nincs találat

Kinek milyen jóga ajánlott?

Létrehozva: 2/4/2012 2 perc MozgásLélekJógaRelaxálásÖsszes cikk
Az Indiából származó jóga ötezer éves tapasztalatokon nyugszik. Nyugaton többnyire a testedzésnek is megfelelő hatha jógát ismerik, ám a jóga sokkal több a test erősítésénél: szellemi tapasztalás és lelki megnyugvás is egyben. Európában a jógázóknak csupán kb. 10 százaléka érdeklődik a jóga elmélete iránt. A legtöbben azért iratkoznak be jógatanfolyamra, mert izületi- vagy hátfájdalommal, alvászavarokkal küszködnek. Szép számmal akadnak olyanok is, akik követni akarnak olyan hírességeket, mint a gyakorló buddhista Richard Gere vagy a kabbalában hívő Madonna.

A jóga több egyszerű testgyakorlásnál, filozófia. Olyan rendszer, mely az egészség megőrzésén túl a személyiséget is fejleszti. Az indiai jógik szerint rendszeres, kitartó gyakorlással a fizikai és szellemi tökéletesség mindenki számára elérhető. Arra tanítanak, hogy békét és elégedettséget csak akkor találunk, ha lényünk és létezésünk minden szintjén helyreállítjuk az egyensúlyt. A jóga a boldog, teljes élethez segít hozzá.

Míg a legtöbb tornagyakorlatot gyors, dinamikus mozgással hajtják végre, addig a jógában gyakori a mozdulatlanság. Az izmok ilyenkor megfeszülnek, de nem ernyednek el, tevékenységük izometrikus, azaz statikus jellegű. Ennél fogva a gyakorlatok végrehajtása nem jelent akkora megterhelést a szív számára, mint például a futás vagy az aerobik. Hogy mégis jótékonyan hat a szívre, az a speciális légzésnek köszönhető.

A mindennapokból ismerjük a jelenséget: ha egy lebilincselő filmre, regényre vagy kedvenc zenénkre koncentrálunk, megszűnik számunkra a külvilág. Pontosan ez történik meditálás közben, azzal a különbséggel, hogy a külső ingerek kizárása itt tudatos. Ez a képesség a jóga segítségével fejleszthető.

A meditáció agyra gyakorolt hatását csak nemrég képes megmagyarázni az orvostudomány. A komputertomográfos vizsgálatokból kiderült, meditálás során a „figyelemközpontban” fokozódik az agytevékenység, valamint szerotonin, közismertebb nevén boldogsághormon szabadul fel. A vizsgálatok során bebizonyosodott, jótékonyan hat az izületekre, az izmokra. Sőt, az immunrendszer erősítéséhez is hozzájárul. Az a kiegyensúlyozottság, amit jógával és meditációval el lehet érni, ellenállóbbá tesz a mindennapok nehézségeivel és bosszúságaival szemben.

 

Az idők folyamán különböző tradíciók alakultak ki a jógában, különböző iskolákat teremtve. Azonban minden jógaiskola ugyanazt a célt akarja elérni: testi és szellemi erőink felébresztését, mely a szervezetet egészségessé és ellenállóvá teszi.

A Rádzsa astanga a „királyi”, avagy klasszikus jóga, ebből fejlődött ki a többi irányzat. Erkölcsi alapelvekből, önuralomból, test- és légzőgyakorlatokból, az értelem kikapcsolásából, meditatív elmélyülésből áll.

A Hatha jóga a legelterjedtebb nyugaton. Lényege a mentális koncentráció. Mozgásanyagában gyengéd nyújtások és erősítő gyakorlatok szerepelnek.

A Mantra jóga a mantrák, mágikus szavak és hangok segítségével törekszik a megvilágosodásra.

A Karma jóga a helyes cselekvés jógája, különösen alkalmas a szellem ápolására. Kötelező a felebaráti szeretet napi gyakorlása (pl. koldusoknak pénzt adni).

A Kundalini jóga a minden emberben szunnyadó életerő felszabadítása klasszikus testtartások, mantrák ismételgetésének segítségével.

Az Etka jóga nevét megalkotójáról, Kártyikné Benke Etkáról kapta. Etka anyó ötvenöt évesen ismerkedett meg a jógával, majd saját tapasztalatai alapján alakította ki saját rendszerét. Kiváló mozgásszervi panaszok enyhítésére.

Body Art más néven power jóga, a hangsúlyt a test fejlesztésére teszi, pontosan beállított mozdulatok megtartásából és nyújtásból áll.

 

Az Indiából származó jóga ötezer éves tapasztalatokon nyugszik. Nyugaton többnyire a testedzésnek is megfelelő hatha jógát ismerik, ám a jóga sokkal több a test erősítésénél: szellemi tapasztalás és lelki megnyugvás is egyben.