Kevésbé mérgeznek a zöldként árult tisztítószerek?

Az úgynevezett “zöld” háztartási tisztítószerek piaca fellendülőben van, a globális piac értékét 2022-re 278 milliárd euróra becsülik. Az általános feltételezés szerint ezek a termékek jobbak a környezet számára. De vajon mindig igaz ez? Egy új kutatás szerint az ilyen termékek nem feltétlenül kevésbé mérgezőek a vízi élővilágra, mint hagyományos társaik.

Általában “környezetbarátként” címkézik őket, de azokat az állításokat, miszerint kevésbé mérgező vagy biológiailag jobban lebomlóak lennének, ritkán tesztelik vagy ellenőrzik – állítják az Egyesült Államokbeli Virginia Polytechnic Institute and State University és a Military College of South Carolina kutatói.

Ezért többféle, zöldként értékesített, találomra kiválasztott háztartási termék toxicitását vizsgálták 30 napos, folyamatos fényexpozícióval járó lebontó kezelés előtt és után. A kutatók 6 különböző, hétköznapi háztartási terméket vizsgáltak: mosószert, mosogatószert, szájvizet, rovarirtót, mosogatógépzselét és általános tisztítószereket. Minden kategóriából vettek egy “zöld”-ként címkézett és két hagyományos terméket. Tesztelték őket annak érdekében, hogy kiderítsék, mennyire mérgezőek közvetlenül a palackból kikerülve, majd lebontásuk után.

Mit tekintettek zöld-nek? Azt, amit vásárlóként, ha az első benyomásra hagyatkozunk, mi magunk is annak tekintenénk: a tesztelt zöld termékek mindegyikének címkéjén levelek, virágok vagy növények képe szerepelt, és sok termék nevében közvetlenül szerepelt a “Föld” vagy a “zöld” kifejezés.

A termékek csomagolásukon olyan állításokat is tartalmaztak, mint “természetes termékekből származó összetevők, beleértve az illóolajokat és a kókuszalapú tisztítószereket”, “növényi alapú felületaktív anyagokat tartalmaz”, “növényi alapú, biológiailag lebomló tisztító összetevők” és “biztonságos a család és a környezet számára”.

Hogy érzik magukat a rákok és a vízibolhák?

A kutatók ezeket az állításokat akarták górcső alá venni. Megvizsgálták, hogy ezek a “zöld” termékek jobban vagy kevésbé mérgezőek-e a vízi gerinctelenekre, mint hagyományos társaik, a lebomlás előtt és után.

Kétféle élőlénytípust, Palaemonetes vulgaris garnélákat és vízibolhákat tettek ki az egyes termékek oldatának, mielőtt és miután a terméket szimulált napfénynek (fotodegradáció) és külön mikroorganizmusokból álló “aktivált iszapnak” (biodegradáció) kitéve lebontották.

A következő termékeket tesztelték: Green Works általános tisztítószer, Green Works mosogatószer, Earth Option rovarirtó, Tom’s szájvíz, Martha Stewart fürdőszoba tisztítószer és Seventh Generation mosószer. E termékek toxicitását 48 órás expozícióval vizsgálták.

Az eredmények szerint a zöldként árult fogyasztási cikkek nem lényegesen kevésbé mérgezőek a lebontó kezelést követően.

A 6 vizsgált háztartási termék közül csak 3 (Green Works mosogatószer, Tom’s szájvíz és Martha Stewart fürdőszobai tisztítószer) volt szignifikánsan kevésbé mérgező a lebontó kezelés után. Egy háztartási termék (Raid Earth Option rovarirtó) esetében a lebontott termék szignifikánsan mérgezőbb volt, mint a nem lebontott termék. Két esetben pedig (Green Works All Purpose Cleaner, Seventh Generation Laundry Detergent) a lebontott termék toxicitása nem különbözött jelentősen a nem lebontott termékétől.

A zöld termékek egyike sem lett kevésbé káros a biológiai lebontást követően, a hagyományos termékek viszont négy kategóriában igen. A szimulált napfény általi lebontás után pedig a zöld termékek közül csak két oldat (mosogatószer és mosogatógépzselé) lett kevésbé környezetterhelő (33,3 százalékkal), szemben a hagyományos termékek 87,5 százalékával, amelyeknél csökkent a toxicitás.

A tisztítószerek károsítják a környezetet?

A gyógyszerekkel ellentétben a háztartási fogyasztási termékeket az emberek jellemzően nem fogyasztják el – mutatnak rá a kutatók. Ennek eredményeképpen egyrészt kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak rájuk, másrészt nagy mennyiségben kerülnek a vízi környezetbe, nagyrészt változatlan formában – írják.

Más kutatások azt mutatták ki, hogy az ilyen típusú termékekben található bizonyos vegyületek mérgezőek a vízben élő szervezetekre, ahol fokozott pusztulást, csökkent szaporodást, növekedési lemaradást és fizikai deformitást eredményezhetnek – teszik hozzá.

A képi megjelenítés és a márkaépítés óriási szerepet játszik abban, hogy elhitessék velünk, hogy valami környezetbarát. Még egy olyan egyszerű kép is, mint egy virág vagy egy falevél is elhitetheti velünk, hogy az adott termék jobb a bolygó számára. Az olyan kifejezések, mint a Föld vagy a zöld szintén azt sugallják, hogy egy termék a környezetvédelem szem előtt tartásával készült, azonban a kutatás kimutatta, hogy ezeket a környezetbarát állításokat ritkán ellenőrzik külső szervezetek.

Miért bízz az ökocímkében?

Ha a hatékonyság mellett számodra is fontos a környezettudatosság is, érdemes az EU ökocímkét (EU Ecolabel) és országonkénti megfelelőit, például a magyar Környezetbarát Termék, német Blauer Engel (Kék Angyal) vagy a skandináv Nordic Ecolabel (Hattyú) minősítést keresned a csomagoláson.

Ezeket az ökocímkéket csak azok a termékek kaphatják meg, amelyeknek kedvezőtlen környezeti hatásaik jelentősen kisebbek, mint a hasonló célt szolgáló termékeké. További előnyük sok más címkével szemben, hogy a kritériumokat jogszabályban rögzítik, és független szakértők folyamatosan ellenőrzik, vagyis a védjegyet nem a gyártó adja magának.