Nem a karácsony az alkalmas idő arra, hogy a családi konfliktusokat megoldjuk, pusztán a szeretet ünnepének égisze alatt nem múlnak el a sérelmek, a diszfunkcionális kapcsolódások, sőt leginkább ekkor valószínű, hogy a feszültség kirobban, így az ünnep sokszor inkább szorongató, jelentős érzelmi megterhelést jelent.
Saját hozzáállásunkkal azonban tudunk tenni érzelmi stabilitásunk megőrzése érdekében. Érdemes tudatosan felkészülni a családi együttlétekre, az asszertív kommunikáció és a határaink védelme nagy segítség lehet, kerüljenek fókuszba saját szükségleteink, igyekezzünk pozitívak lenni, tudatosan felkészülni a rokonokkal való találkozásokra.
Minden családnak más a hagyománya az ünnepekre vonatkozóan. Ezeket azonban igyekezzünk rugalmasan kezelni, a rigid forgatókönyvek, az alkalmazkodás hiánya ugyancsak számtalan konfliktus forrása lehet. A valós vagy elképzelt társadalmi, családi és saját elvárásoknak való megfelelés gyakran ellehetetleníti az ünnepekkel kapcsolatos, természetes, pozitív érzések megélését. Sokat segít, ha a párunkkal, a családtagjainkkal végiggondoljuk, kinek mi a fontos az ünnepek kapcsán, és ezeket összehangoljuk.
A másik lényeges dolog, hogy igyekezzünk időben elkezdeni az ünnepi készülődést. Ki lehet – sőt ki kell – osztani a feladatokat, ezáltal minden családtag az ünnep valódi részesének fogja érezni magát, másrészt pedig nem egy kézben tornyosul az összes feladat, ami túlságosan megterhelő volna.
Kisgyermekes családokban szerencsés, ha van egy nap, amely csak a szűk családé, az ezt követő napokban a rokonlátogatások vagy a vendégek fogadása egyaránt jó megoldás. A kisgyerekeknek ugyanis – akiknek a világát még uralja a mágikus gondolkodás – szükségük van a meghitt hangulatra, amiben megtörténik a „csoda”, amikor a Jézuska a fa alá varázsolja az ajándékokat. Később, a kamaszoknál is érdemes ragaszkodni a közös ünnephez – noha ők legszívesebben ekkor is a barátaikkal beszélgetnek, a családi értékek és hagyományok továbbörökítése ezen az úton lehetséges.
Az ünnepi készülődés kapcsán ugyanazzal a tanáccsal tudok szolgálni, mint a szülőség esetében: nem kell tökéletesnek lenni. Ahogy az „elég jó szülőség” segít abban, hogy gyermekünk egészséges személyiségfejlődésen menjen keresztül, ugyanígy az ünnepi készülődésnek sem kell makulátlannak lennie ahhoz, hogy érzelmi szempontból harmonikusan teljen.