Az év első hőséghulláma a legmegterhelőbb a szervezet számára. Az országos tisztifőorvos akkor ad ki hőségriasztást, ha a napi középhőmérséklet legalább három napon át meghaladja a 25 fokot.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet több évre visszamenő vizsgálatai azt mutatják, hogy az első nyári hőséghullám terheli meg a legjobban a szervezetet, és ilyenkor növekszik a legjobban a hőségre visszavezethető halálozás is. A napi átlaghőmérséklet 5 °C-os emelkedése: 10%-al növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát; 12%-al a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát; 15%-al a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát.
Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja. A legfrissebb kutatások szerint bizonyítottan nő a koraszülés kockázata is, így a várandósok számára különösen fontos, hogy védekezzenek a forróság ellen.
Egyszerű óvintézkedésekkel sokat tehetünk azért, hogy a kockázatokat csökkentsük:
- zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is
- érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni
- a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben
- éjszaka szellőztessünk
- fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek
- NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt
- a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni
- hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet
- használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet
- a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát
- sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban