A kutatás a tavaly elhunyt Kopp Mária 1988 óta végzett, Hungarostudy című felméréssorozatának folytatása, habár a súlypontok némileg változtak: a 2006 óta először végzett mérésekben új elemként jelentek meg a párkapcsolati és családalapítási trendek, valamint az étkezési rendellenességek. Az idei felméréseket az Ipsos végezte egy 2000 fős, a felnőtt lakosságra nézve reprezentatív mintán. A 2013. december 12-én bemutatott kötet még csak az eredmények kiértékelésének első fázisa.
Elgondolkodtató adat, hogy a magyaroknak mindössze 30 százaléka rendelkezik olyan (az anya-gyermek viszonyban gyökerező) harmonikus kötődéssel, amely lehetővé tenné a kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat, míg 40 százalékukat „elkerülő, függetlenedő, domináns, individuális” kötődési minták jellemzik. Ez a mintázat a Rákosi-korszak elhibázott gyermekpolitikájában gyökerezett, és azóta generációkon át öröklődik. A harmonikus kötődés hiányának azonban a kutatás szerint van egy meglepő hozadéka is: az érintetteknek több rémálma van, amiken keresztül sikertelenül próbálják meg feldolgozni konfliktusaikat.
Jó hír, hogy a depressziósok aránya nem romlott.
A kutatás azt találta, hogy az 1951 és 1965 között született, „rendszerváltó generáció” a legelégedetlenebb, mivel a rendszerváltás hozadékaival szemben támasztott elvárásaiknak csak egy része teljesült, ugyanakkor az X (1966-1980), és különösen az Y (1981-1995) generációkba tartozók jóval elégedettebbek az életükkel.