Hormonális probléma is állhat a nem javuló hipertónia mögött
Módosítva: 1/10/2014 Szerző: Szimpatika 2 perc VérnyomásHormonok
A magas vérnyomás szinte az egész világon népbetegségnek számít. Bár gyógyszeres terápiával az állapot többnyire normalizálható, vannak olyan esetek, amikor a hipertónia a kitartó kezelés ellenére sem javul. Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa elárulja, mi állhat ennek a hátterében.
Magyarországon számtalan, magas vérnyomásban szenvedő beteg él, a kezelésben részesülő páciensek egy részénél azonban nem használ a gyógyszeres terápia. Pedig a vérnyomás sikeres csökkentése fontos lenne, hiszen a betegség olyan szövődményekhez vezethet, mint a stroke vagy a szívinfarktus. Amennyiben másodlagos hipertóniával állunk szemben – azaz amikor a vérnyomás emelkedését valamilyen szervi zavar okozza –, fontos, hogy kiderüljön, valójában mi eredményezi a kiugró értéket, hiszen csakis így lehet kezelni a problémát.
Conn-szindróma a hipertónia hátterében
Prof. Morris Brown, a Cambridge University munkatársa egy friss közleményében ismerteti, hogy a magas vérnyomás hátterében gyakran endokrinológiai probléma áll, pontosabban az aldoszteron nevű hormon zavara. Ez az anyag szabályozza ugyanis a só szintjét a vérben, így ha túl sok van ebből a hormonból, akkor egyértelmű, hogy a só mennyisége is megemelkedik. A tudósok nemrégiben közzétették, hogy némely betegnél, akik nem reagálnak a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre, nem rákos eredetű daganatot találtak a mellékvesén, ami az aldoszteront termeli.
Ezt az állapotot Conn-szindrómának nevezik, és a kutatások szerint 4-ből 1 embernél ez az oka a hipertóniakezelés sikertelenségének.
Milyen tünetekkel jár a Conn-szindróma?
„Az egyik legjellemzőbb tünet a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel egyáltalán nem, vagy nehezen befolyásolható magas vérnyomás. A betegségre felhívhatja a figyelmet, de legalábbis gyanút ébreszthet egy másik fontos tünet: a vér káliumtartalmának csökkenése, amiért a beteg izomfájdalomról, indokolatlan izomlázról, illetve izomgyengeségről panaszkodik. Mindemellett előfordulhat szívritmuszavar is” – mondja dr. Bérczy Judit.
A pontos diagnózishoz vér- és vizeletminta szükséges, valamint képalkotó vizsgálat, hogy fel lehessen deríteni a betegség okát (ami lehet pl. adenóma, karcinóma). Az egyoldali elváltozás, az adenóma esetében a kórós oldal sebészi úton történő eltávolítása ad végleges megoldást, illetve, ha a probléma mindkét mellékvesét érinti, akkor kombinált gyógyszeres kezelés szükséges.
Forrás: Budai Endokrinközpont