Sokan idegenkednek attól, hogy egy újszülötthöz beszéljenek, énekeljenek vagy olvassanak neki. Kutatási eredmények támasztják alá, hogy a baba mindent észlel, csak a visszajelzésekkel késlekedik. A kicsik 4 hónapos korukban felismerik saját nevüket, 6 hónaposan jelzik vissza elsőként, hogy megértettek gyakran hallott szavakat, és 9 hónaposan már a beszédfolyamatban is megértenek dolgokat, miközben beszélni néha csak 2 évesen kezdenek el.
Már az 1990-es évekre kialakult az a tudományos vélemény, miszerint a babák több észlelési képességgel jönnek világra, mint amennyit cselekvésük elárul. Érzékszerveik is a születés utáni hónapokban tökéletesednek, így érési folyamataiknak megfelelően érdemes koncentrálni a közösen eltöltött időben gyakorolt tevékenységekre. Ezek lesznek azok a külső ingerek, melyek elősegítik azoknak a bizonyos agysejt-kapcsolatoknak a létrejöttét, amikből a gondolkodás, a tanulás, az érzelmek, a logika stb. alapjául szolgáló idegpályák is kialakulnak. Ezek a kapcsolatok a 3-12. hónapban robbanásszerűen fejlődnek, így érdemes már ezt az érzékeny szakaszt kihasználni. Dr. Czeizel Endre egy mondatát idézve: „Az ember értelmi adottságai nagyon is képlékenyek, ezért a nevelési és társadalmi beavatkozásoknak tág és hatékony tere van.”
A következőkben arról lesz szó, hogy az olvasás mint tevékenység, miként járul hozzá ehhez a folyamathoz.
Miért fontos az olvasás?
Az olvasás szinte mindenhez kulcs. Alapot jelent a szókincs kialakulásához, mely önmagunk kifejezését és mások gondolatainak megértését segíti. Az alapszókincs már az óvodába szoktatáskor is meghatározó. Az a gyerek, aki napi 15-20 percnyi mesét hall – ez nem azonos a látott mesével!! –, iskolakezdéskor 1,5-2 év előnnyel indul, mert az olvasás fejleszti egyebek között a memóriát, a képzelőerőt, a kreativitást, az érzelmi gazdagságot, és az információ-feldolgozáshoz kapcsolódó képességeket.
A család szerepe
Az első négy évben a gyermek kizárólag utánzással tanul. Mit lát otthon? Anya telefonál, apa számítógépet használ… Ezek a képi ingerek sokkal gyorsabban magukkal ragadják, mint a könyv. Ezért is fontos, hogy az első napoktól szoktassuk a könyvhöz, hogy mire a digitális eszközök fókuszba kerülnek nála, legyen meghatározó pozitív élménye a könyvekkel. Ha ez kimarad nagyon nehéz dolgunk lesz iskolakezdéskor.
Kulcskérdés: mit, mikor és mennyit?
A későbbiekben is mindig fontos szem előtt tartani, hogy olyan könyvet kapjanak, ami aktuális ismereteiknek, fejlettségüknek, tudásuknak és igényeiknek megfelel. Különösen 5 éves korig csak olyasmit érdemes olvasni, amit elejétől a végégig el tudunk mesélni nekik. Az első hónapokban általában 2-3 vers, 3-5 perc, amit figyelmesen végighallgatnak, ezen túl nem érdemes őket terhelni. Amennyiben aktuális adottságaikat nem vesszük figyelembe, érdektelenné válhatnak, ezért fontos tudni, melyik fejlődési szakaszban vannak. Az első 2-3 évben a kicsik szókincsének kialakításán van a fókusz.
Mire, hogy hatnak születéstől a versek, dalok mondókák, ölbéli játékok?
A babák az emberi hangokat már első óráikban is meg tudják különböztetni. Az újszülötteknek nem annyira a hallott szöveg számít, mint a hangszín, hangerő és az anyával együtt végzett cselekvés érzelmi biztonsága. A pocakból már ismert hang és az anyai szívhang megnyugtatja őket, tehát ha az édesanya ölébe veszi és elkezd olvasni neki, akkor a már ismert, megnyugtató dolgok kapcsolódnak számára a könyvhöz és olvasáshoz, ami néhány nap alatt pozitív élményként rögzül benne. A sokszor ismételt folyamatok belső mintává, megfelelő számú ismétléssel szokássá alakulnak. Ez a séma kis korban gyakran valamely mozgáshoz kapcsolódik, és a gyerekek legtöbbször élményalapon jegyzik meg, így a mozgással kombinált, eljátszható versek, mondókák, dalok kiválóak ebben az időszakban.
Mit fejlesztenek?
Fekete-fehér kontrasztos könyvek a látás fejlesztése érdekében
A baba látása születéskor még nem teljesen kifejlett, a szem mozgáskoordinációja és a színlátás nem tökéletes, nyolc hónapos korára alakul ki. Az első két hónapban megközelítőleg 30 centiméterre lát el. Ezért kezdtek el ennek a korosztálynak kontúros, elsősorban fekete-fehér geometriai formákat tartalmazó könyveket készíteni. A képi megjelenés, vizualitás a tanulási folyamatban azért fontos, mert óvodás korig ez a tanulás alapja. Mivel a képekből tanul, nagyon fontos a vizuális megjelenítés minősége és egészen 2-3 éves korig célszerűbb olyan könyveket adni neki, ahol oldalanként 1-2 nagyobb, jól beazonosítható kép látható. A leporelloként széthajtható könyv ezek mellett a hason feküdni nem szerető babáknak motiváció lehet a hason fekvésből fejemelésre és nézelődésre.
Kézügyesség és szem-kéz koordináció fejlesztés „bütykölős” könyvekkel
3 hónapos kor körül kezdenek el tudatosan megfogni tárgyakat a babák, ettől kezdve fontos figyelni arra, hogy mit hagyunk a közelükben. A textil és pancsolós könyvek a legbiztosabbak, mert nem sérthetik meg velük magukat.
10-12 hónapos kor közötti időszakra válnak ujjaik finommotoros mozgásai koordinálttá, ők maguk pedig nagyon aktívvá. Erre az időszakra készültek számukra azok a könyvek, melyeknek kinyitható, kihúzható, elforgatható ablakocskái, vagy speciális anyagokkal bevont felületei vannak. Ezek a könyvek az erősebb érzelmi kötődésen túl a szem-kéz koordináció fejlesztését és a szemmozgás rendezését szolgálják, melyek elengedhetetlenek lesznek az írás- és olvasástanulásban egyaránt.