Hőemelkedés: okok, kapcsolódó tünetek és kezelés
Módosítva: 2/25/2025 Szerző: Szimpatika Forrás: Szimpatika 2 perc VitáltippekFejfájás, migrénLázcsillapításVírusos megbetegedésekBakteriális fertőzésgyengeségrossz közérzetaluszékonysághőemelkedés
A hőemelkedés a testhőmérséklet kismértékű megemelkedése. De pontosan mikortól van hőemelkedés? Általában a 36,3 és a 37,4 °C közötti testhőmérséklet-értékeket tekintjük normálisnak, a hőemelkedés pedig 37,4 foktól 38 fokig tart. 38 fok felett pedig már lázról beszélünk. Mi az a hőemelkedés, mi okozza, mik lehetnek a járulékos tünetek, illetve mi a teendőnk vele?
Mi az a hőemelkedés?
A hőemelkedés a láz előszobája, amely során a testhőmérséklet a 37,4 és a 38 °C közötti tartományba esik. (Fontos megemlíteni, hogy ezalatt a hónaljban mért értékeket értjük, a szájban vagy végbélben mért értékek ennél kb. fél fokkal magasabbak.) Élettanilag ugyanarról van szó, mint a láz esetén. A szervezet bizonyos hatásokra reagálva magasabbra állítja az idegrendszeri „termosztátot”. Ezzel alapvetően a kórokozók ellen akar küzdeni, ezzel együtt másféle hatásokra is reagálhat hőemelkedéssel, illetve lázzal.
A hőemelkedés okai
A hőemelkedés mögött többek között állhatnak az alábbi okok:
- Bakteriális fertőzés
- Vírusfertőzés (pl. megfázás vagy rózsahimlő)
- Autoimmun betegségek (pl. lupus)
- Anyagcsere-betegségek (pl. a pajzsmirigyhormonok zavarai)
- Daganatos betegségek
- Idegrendszeri elváltozások (mint például a hőszabályozásért felelős köztiagy sérülése)
- Magas, illetve alacsony külső hőmérséklet
- Stresszhelyzetek
A hőemelkedés kapcsolódó tünetei
A hőemelkedés mellett a szervezet egyéb, tipikus tüneteket is produkálhat:
- Rossz közérzet, gyengeség, fáradékonyság
- Borzongás, libabőrözés, hideg verejtékezés
- Fejfájás
- Émelygés
- Aluszékonyság
Emellett előfordulhat hogy a tüneteket magas vérnyomás kíséri. De gyakori, hogy nem jelentkeznek tünetek, sőt az is, hogy az illető észre sem veszi a hőemelkedést.
Mi a teendő hőemelkedés esetén?
Amennyiben kórokozók állnak a hőemelkedés mögött, a legtöbb esetben csupán enyhe fertőzésről van szó. A legtöbb heveny fertőző betegség nem okoz gondot a szervezet immunrendszerének, általában hamar meggyógyulunk. Ilyen esetben semmi teendőnk sincs, esetleg vény nélküli gyógyszerekkel és házi módszerekkel kezelhetjük a tüneteket.
Az ökölszabály az, hogy 38 fokig még nem szükséges lázcsillapítás. Efölött már indokolt lehet, egyfelől a beteg komfortérzetének növelésére, másfelől mivel a magas láz egészségkárosító hatással járhat.
Orvoshoz csak állandó hőemelkedés, illetve tartós láz esetén érdemes fordulni. Amennyiben a diagnosztizálás során meghatározásra kerülnek a hőemelkedés vagy láz okai, meg lehet tervezni a további kezelést. Emellett szükség esetén a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, illetve fájdalom- és lázcsillapítók használata is indokolt lehet tüneti kezelésként.
A hőemelkedés gyerekeknél, illetve terhesség alatt sem számít súlyos állapotnak. Az alapelv ugyanaz: csak tartós hőemelkedés, illetve láz esetén szükséges orvoshoz fordulnunk.
Az időseknél azonban fontos odafigyelni a hőemelkedésre. Ugyanis náluk sokszor nem képes lázzal reagálni a szervezet, csupán hőemelkedésre képes. Így azonban előfordul, hogy súlyos betegségben szenvednek, amit az enyhe tünetek miatt nehéz észrevenni. Ha tehát egy-két napon belül nem múlik a hőemelkedés, érdemes lehet mihamarabb orvoshoz fordulni!
Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható fájdalomcsillapítókat!