Hiába a jólét, egészségtelenül élünk

Lichthammer Adrienn előadásában azokra a változásokra mutatott rá, melyek az elmúlt 30 évben a konyhánkban megjelentek. Bizonyára sokan azt gondolják, hogy mivel a csapból is az egészséges élet, kevesebb zsír, kevesebb cukor, több rost szólam folyik, az emberek ezt komolyan veszik, és változtatnak. Hát nem.

A rendszerváltás előtt az emberek sok állati fehérjét ettek, viszonylag kevés szénhidrátot és rostot, és bizony sok embernél volt megfigyelhető vitamin és ásványi anyag hiány.

Egy újabb felmérés szerint a rendszerváltás nem terjedt ki az étkezésre, ugyanazt ettük, sok húst, kevés zöldséget és gyümölcsöt. Konklúzió, hogy a magyar felnőtt lakosság táplálkozása az étrendfüggő betegségek nagyszámú kockázati tényezőjét hordozza

A kétezres évek elején is készítettek két felmérést, mely szerint nemhogy egészségesebbek lennénk, hanem férfiak körében a középkorúaknál és az időseknél egyaránt nőtt a túlsúlyosak és elhízottak együttes aránya. A nők körében csak a legidősebbek esetében következett be számottevő emelkedés.

Szerencsére 2009-ben valami megváltozott, a férfiak elkezdtek több rostot bevinni a szervezetükbe, és a megfelelő zsírsavak aránya is nőtt.

Ez volt a jó hír. Ami viszont rossz, hogy míg a nagyi mindössze 20 deka kávét fogyasztott évente, mi 2,3 kilót iszunk meg. Meglepő módon a borfogyasztás mértéke a '30-as évek óta csökkenést mutat, ezzel szemben a sörre rákaptunk, az évi 3 literről feltornáztuk évi 75,9 literre a számot. Cigaretta fogyasztásunk nem sokat változott, kivéve a 70-80-as években, amikor boldog-boldogtalan füstölt. Hála az olcsó dohánynak és az elrettentés hiányának.

Tojásból, cukorból és húsból kevesebbet eszünk a nyolcvanas évekhez képest, de 2000 óta a zöldség és a gyümölcsfogyasztás csökken, viszont rákaptunk a péksüteményekre, mert ezekből jóval többet adnak el.

Érdekes megfigyelni, hogy az életkörülményekben bekövetkezett változások, hogyan hatottak ki a táplálkozásra. A háború után 700.000 ember költözött városokba, a nők egy része munkába állt.

És míg az '50-es években zsíros kenyér volt a reggeli és nem létezett menza, ebédre pedig főzelék vagy tészta dívott, a '60-as évek volt a konzerv és készétel dömping időszaka. Reggelire jöttek a felvágottak, ebéd a munkahelyen vagy a suliban, este pedig megint hideget evett a magyar, illetve hétvégén már cukrászdából jött a süti a húsleves rántotthús kombó után.

A '70-'80-as években tobzódtunk a péksüteményekben, mindenki nosztalgiával emlékszik a menzás paradicsomlevesre betűtésztával, vagy a csokis piskótakockára. Illetve ekkor kezdődött az iskolatej akció, ezért egy ország iskolásai itták a tejet és a kakaót, vajas zsömlével egyetemben.

Mostanában pedig a funkcionális élelmiszerek piaca nő. Bedőlünk a vitaminokkal dúsított reggelizőpehelynek, a vitaminozott üdítőnek, a hasznos bacilusokkal teli joghurtnak, vagy épp a módosított zsírsav tartalmú margarinnak.

1987-ben kidolgoztak egy ajánlást felnőtteknek. Bár azóta sok év telt el, de az ajánlások még ma is megállják a helyüket.

Ez derült ki a Dietetikusok Országos Szövetségének előadásából, melyben számos megdöbbentő tényre derült fény.