Hasi ultrahanggal kimutatható a főütőér-tágulat

Szeberin Zoltán érsebész, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika szakorvosa elmondta, leggyakrabban 60-65 éves férfiakat érint ez a ritka betegség, az okát nem tudni, de a dohányzással szorosan összefügg. A betegség alattomos, mert csak akkor vannak tünetei, amikor már komplikáció merül fel, és ilyenkor a következmények is "drámaiak" lehetnek: ájulás, hasi, mellkasi fájdalom jelentkezik, a kivérzés pedig halált okozhat.

A főütőér a gerinc előtt fut, és a szívből viszi a vért az életfontosságú hasi szervek és az alsó végtagok felé. Kitágult szakaszát aneurizmának nevezzük, ami ha eléri a kritikus 5 cm-es átmérőt, operációra lehet szükség – mondta Dr. Szeberin Zoltán.Kiemelte, tünetek ritkán jelentkeznek, az elváltozás évtizedek alatt alakul ki. Nőknél ritkán jelenik meg, száz betegből 80 férfi. Az idő előre haladtával egyre nagyobb a kórkép kialakulásának a kockázata, 60 év felett minden huszadik férfinél kimutatható főütőér-tágulat.

Genetikai okok is állhatnak a háttérben, az érszűkülethez, érelmeszesedéshez hasonlóan azonban itt is az egészségtelen életmódból fakadó kockázatok – pl. dohányzás – a meghatározóak. Mivel többnyire nincsenek tünetek, érdemes hasi ultrahangot végeztetniük a rizikócsoportba tartozó, 60 év feletti férfiaknak. Ha a tágulat eléri a 3 cm-t, javasolt évenként visszahívni a pácienst, hogy meg lehessen előzni a nagyobb bajt. Ha ugyanis későn veszik észre az elváltozást, és a tágult ér megreped, a betegek harmada meghal a műtét ellenére is. Míg ha akkor operálják meg a beteget, amikor még nem repedt meg a főütőér, nagy centrumokban mindössze 1 százalékos a halálozás.

Főütőér-tágulat esetén néhány évtizede szinte kizárólag nyitott műtétet alkalmaztak, amely egy 30 cm-es hasi vágással járt, a beteget két napig intenzív osztályon ápolták, egy hétig kellett a kórházban maradni és mintegy hat hétig kímélő életmódot kellett folytatni. Ezzel szemben a klinikán közel 20 éve alkalmazott katéteres eljárás előnye, hogy nem feltétlenül kell elaltatni a beteget, gerincközeli érzéstelenítésben is elvégezhető, amely jelentősen csökkenti a rövid távú szövődmények – pl. a trombózis, a sérv vagy a légzési panaszok – előfordulását. Emellett, mivel csak kisebb vágásokat ejtenek, nemcsak a beavatkozás, hanem a felépülés is gyorsabb, a beteg négy nap után hazamehet, egy hét után már élheti a szokásos fizikai megterheléssel járó mindennapjait.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán végzik a legtöbb katéteres eljárást az országban, a finanszírozás javulásával, az orvosok tapasztalatának növekedésével és a hibrid műtőnek köszönhetően ma már évi 60-70 ilyen beavatkozást hajtanak végre. Kitért rá, országszerte hét centrumban alkalmazzák ezt a technikát a főütőér-tágulatos betegek ellátásában. Míg tíz éve az esetek 80 százalékában nyitott műtétet végeztek, addig mára sikerült 60 százalékra javítani ennek arányát. Az egyetemi docens hozzátette, a katéteres eljárásnál is lehetnek szövődmények, ám ezeket ki lehet szűrni az éves kontrollok alkalmával, és legtöbbször katéteres megoldással tudják orvosolni is.

A hibrid műtőben a beteg mozgatása és szállítása nélkül, egyazon időben, egyazon berendezésen bármilyen kardiovaszkuláris sebészeti és/vagy katéteres eljárás elvégezhető. Ez százféle, eddig külön-külön végzett műtéti kombinációra ad lehetőséget a betegek optimális kezelése érdekében. Mindemellett minden olyan katéteres műtét a legnagyobb biztonsággal elvégezhető, amely szükség esetén azonnali sebészeti hátteret igényel. Európában sehol máshol nem működik olyan hibrid műtő, mely a koszorús és egyéb ereken, valamint billentyűkön végezhető katéteres beavatkozásokon túl az életveszélyes szívritmuszavarok katéteres gyógyítására is alkalmas; ez a tény lehetővé teszi, hogy új műtéti technikákat is kidolgozzanak a klinikán.

Forrás: Semmelweis.hu