Különbözőek vagyunk. Van köztünk, akit már egy kisebb hőemelkedés is ágynak dönt, és van olyan, aki egy komolyabb lázas állapotot is könnyedén átvészel. Számtalan kérdés merülhet fel a lázcsillapítással kapcsolatban. Kell-e csillapítani, és ha igen, kinél, hogyan, mivel és mikor kell haladéktalanul orvoshoz fordulni?
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Kovács Zalán gyógyszerésszel (Zirc, Szent-Bernát Gyógyszertár).
A láz az emberi szervezet normális védekező reakciója az őt megtámadó kórokozók ellen. Az immunrendszer érzékeli a betolakodót és egy un. pirogén reakciót indít be. Ennek eredményeként az agyban (a hypothalamusban) található hőközpont a test hőmérsékletét egy magasabb értékre állítja be, ezzel gátolva vagy lassítva a kórokozók szaporodását. A hőmérséklet emelését a test izommunkával, remegéssel, hidegrázással, valamint a bőr ereinek összehúzásával éri el.
Mit nevezünk láznak?
A normál testhőmérséklet 36,5 (±0,4) °C hónaljban mérve. A lázas állapot általánosan elfogadott értéke végbélben mérve 38 °C, fülben 38 °C, szájban 37,8 °C, hónaljban 37,4 °C. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a testhőmérséklet napszaki ingadozást mutat (kb. 0,5 °C), délután 4-6 óra között a legmagasabb, hajnalban 5-7 órakor pedig a legalacsonyabb.
A láz a szervezet normális védekező rendszerének egyik része, így csak bizonyos esetekben indokolt az azonnali csillapítása. Olyan esetben, amikor a testhőmérséklet meghaladja a 40 °C-ot, vagy a hőmérséklet magasabb, mint 38,5°C és fájdalommal jár; ha járul hozzá valamilyen alapbetegség, vagy operációt követő állapot során lép fel; vagy központi idegrendszeri sérülés okozza, vagy lázgörcsre való hajlam áll fent: indokolt a lázcsillapítás.
Mit együnk ha a gyerek lázas?
Csecsemő- és gyerekkorban is indokolt a láz csillapítása, hiszen ez az a korosztály, aki a legveszélyeztetettebb lázgörcs szempontjából. Gyerek lázas állapotának fennállása esetén haladéktalanul forduljunk gyerekorvoshoz! Fontos tudni azt is, hogy 12 éves kor alatt nem szabad a lázat acetilszalicilsavval csillapítani, annak ellenére sem, hogy felnőtt terápiában hatékonysága bizonyított. A tilalom oka az acetilszalicilsav és a Reye-szindróma közti kapcsolat. Kutatások bizonyították, hogy az átlagnál többször alakult ki súlyos máj- és idegrendszeri betegség a szalicilátokkal kezelt gyerekeknél, tinédzsereknél.
Házi praktikák
A gyógyszeres terápia mellett a köztudatban is elterjedt házi praktikák a láz csillapításának kiegészítői lehetnek. Ugyanis, ha hűtőfürdőt (vagy priznicet) alkalmazunk, az nem hat a hőközpontra, csak a szervezet hőleadását segíti, ugyanakkor a bőr ereinek összehúzódását eredményezi, valamint didergést, remegést okoz, ami fokozott izommunkát, ezzel hőtermelést indukál.
Tudni kell ugyanakkor azt is, hogy a csuklóra, bokára helyezett borogatás a kis felület miatt hatástalan, ugyanúgy, mint a törzsborogatott beteg, akinek a betakarása lehetetlenné teszi a párologtatást.
A hűtőfürdőt testhőmérsékletű vízzel kell kezdeni, és addig hűteni, míg a beteg hőmérséklete el nem éri a 38 °C-ot. Az egész folyamat nem haladhatja meg a 15-20 percet, hiszen a hideg környezet miatt az erek összehúzódnak és ez a test hőmérsékletének emelkedéséhez vezet. Mindezek tudatában kijelenthetjük, hogy magában a fizikális lázcsillapítás értelmetlen, azonban hasznos kiegészítője lehet a gyógyszeres kezelésnek.
Ha gyógyszer kell...
Számos gyógyszerkészítmény áll rendelkezésre a gyógyszertárban a láz csillapítására. Mono- és összetett készítmények egyaránt. A szerek nagy része vény nélkül elérhető mindenki számára, így megnő a jelentősége annak, hogy vásárlás előtt kellően tájékoztassuk a velünk szemben álló szakembert a láz kialakulásának okairól, a tapasztalt további tünetekről, a már otthon beszedett lázcsillapítókról vagy krónikusan szedett gyógyszerekről.
Amíg a napi gyakorlatban erős késztetés tapasztalható a láz csillapítására, addig tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a láz kimondott csillapítására lenne szükség, bármely betegségcsoportról legyen is szó.
Valószínűsíthető, hogy a köztudatban lévő lázgörcstől való félelem lehet a jelenség oka. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy lázcsillapítókkal nem lehet lázgörcsöt megelőzni. A láz csak tünet! Mindig keresni kell a mögötte lévő betegséget.
Egy másik érv lehet a lázcsillapítás mellett az, hogy láz csökkentésére ható szerek szedésével a komfortérzet javítható, a folyadék- és oxigénigény csökkenthető. Meg kell jegyezni azonban, hogy nemcsak a láz, hanem a gyulladás is az oka a betegséggel járó komfortérzet romlásának, ami széles körben használt nemszteroid-gyulladáscsökkentőkkel sikeresen javítható. A lázcsillapítók kombinált alkalmazása nem javítja hatásukat, ellenben magában hordozza a túladagolás veszélyét. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy ne szedjünk egyidőben azonos hatóanyag-tartalmú szereket. Ugyanakkor nem vezet eredményhez az sem, ha különböző hatóanyag tartalmú, de azonos hatású készítményeket szedünk be azonos időben (pl. paracetamol, ibuprofen).
Terhesség során számos élettani változás következik be a szervezetben (pl. a vese kiválasztásának fokozódása), ami a beszedett gyógyszerekre is kifejti hatását. A magzati károsodás elkerülése érdekében még a legbanálisabb betegségek esetén is indokolt a kezelőorvos felkeresése!
A kontroll nélkül beszedett lázcsillapító hatású gyógyszerek még terápiás dózisban is veszélyesek lehetnek, azon túl, hogy a gyógyszerek nagy része átjut a placentán, azok módosíthatják a szülés során a kívánt állapotokat (pl. vérzékenység, szülés elhúzódása, méhfal izomzatának gyenge összehúzódása) idősebb korban a szervezet egyes részei lelassulnak, átalakulnak.
Influenzás, megfázásos megbetegedések esetén a terápia egyik fontos eleme a folyadék pótlása, ami napi több liter ivóvíz elfogyasztását jelenti. Lázas állapot esetén ugyanis a szervezet vízvesztése fokozott. Idős korban nagyobb az előfordulási valószínűsége a gyomor- és bélrendszeri betegségnek, erre ibuprofen szedésekor figyelni kell. Májbetegség esetén pedig a paracetamol tartalmú készítményeket kell kerülni.
Ebben az életkorban gyakrabban fordulnak elő társult betegségek, ami befolyásolhatja a beszedett gyógyszerek tulajdonságait és hatását, így a lázcsillapítókét is. Különös odafigyelést és szakember segítségét igényli az olyan eset is, amikor a beteg számos más betegségre ható gyógyszert szed. A gyógyszerkölcsönhatások kiszűrése csak szakember segítségével valósítható meg biztonsággal. Ennek egyik színtere a gyógyszertár lehet.
Forrás: A cikkben felhasznált tudományos információk a Gyógyszerész Továbbképzés című kiadványban megjelent cikkekből származnak.
Különbözőek vagyunk. Van köztünk, akit már egy kisebb hőemelkedés is ágynak dönt, és van olyan, aki egy komolyabb lázas állapotot is könnyedén átvészel. Számtalan kérdés merülhet fel a lázcsillapítással kapcsolatban. Kell-e csillapítani, és ha igen, kinél, hogyan, mivel és mikor kell haladéktalanul orvoshoz fordulni?