Ha álmos, ne igyon kávét!
Módosítva: 2/8/2023 Forrás: hvg.hu 1 perc VitáltippekFáradtságKávé
A kávéfogyasztás kedvelt kutatási területe a tudománynak: korábban kiderült, hogy az ital mérsékelt fogyasztása a hosszú életben is segíthet, míg egy másik kutatás szerint képes lehet csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is.
Érthető is, hogy miért kutatják olyan sokat: az emberek napi kétmilliárd csészével fogyasztanak a kávéból. Sokan gondolhatják, hogy ebből a koffein által mennyi energiát nyernek, de elképzelhető, hogy ez kevesebb, mint gondoltuk.
A fő élénkítőszer a kávéban a koffein, mely úgy működik, hogy megváltoztatja az agysejtek és az adenozin nevű vegyület közötti kölcsönhatást.
Az adenozin része annak a rendszernek, mely az alvási-ébrenléti ciklusunkat szabályozza, és fontos szerepe van abban, hogy a komolyabb fizikai aktivitás miért vezet fáradtsághoz.
A nap során a szintje folyamatosan nő, miközben csináljuk a dolgainkat, lévén melléktermékként szabadul fel, miközben energiát használnak fel a sejtjeink – írja a The Conversation.
Végül az adenozin lassításra utasítja a sejteket, ezért érezhetjük magunkat álmosnak. Alvás közben a szintje csökkenni kezd, így reggel kipihentek ébredhetünk – már amennyiben eleget aludtunk.
Amennyiben ébredés után is álmosnak érezzük magunkat, egy kis koffein segíthet – egy ideig. A hatását úgy fejti ki, hogy kötődik az adenozin receptoraihoz – erre azért képes, mert hasonló az alakja.
Annyira azonban nem hasonló, hogy kiváltsa az olyan álmosító jeleket, mint amit az adenozin bocsájt ki. Csak kitölti a foltokat és gátolja az adenozin kötődését.
A rossz hír, hogy a koffein nem kötődik sokáig, ahogyan az adenozin sem tűnik el: a koffein lebomlik, elengedi a receptorokat és az összes adenozint – azt is, ami időközben felhalmozódott.
Ennek következtében az álmosság érzése visszatér, olykor erősebben is.
Összességében tehát nem járunk jobban, és végül úgyis csak az alvás segíthet.