A csipkebogyó legfőbb hatóanyaga a C-vitamin, amely az emberi szervezet számára létfontosságú anyag. Hiánybetegsége a skorbut, ez azonban a mai átlagos nyugati táplálkozás mellett nem fenyeget.
Ajánlott C-vitaminhiány (pl. téli időszakban kialakuló hiányos állapotok) és megnövekedett C-vitaminigény esetén (pl. lázas és fertőző betegségek, nagymértékű fizikai megterhelés, műtét vagy baleset utáni lábadozás, dohányzás, orális fogamzásgátlók szedése, stb.) A csipkerózsa áltermésének legfőbb gyógyászati indikációja a C-vitaminpótlás. Bár a közhiedelemmel ellentétben nem tartozik a kiemelkedően magas aszkorbinsav-tartalmú drogok közé, ideális „étrend-kiegészítő”, amely kiválthatja a mesterséges vitaminkészítményeket.
C-vitaminpótlásra 2-5 g csipkebogyót hideg vagy langyos vízbe áztassunk be (télen jó megoldás lehet, ha a kancsót a fűtőtestre állítjuk), és 8-12 órán át hagyjuk állni. Fogyasztás előtt egy kicsit felmelegíthetjük. A főzés, forrázás ebben az esetben ki van zárva, ugyanis hő hatására a C-vitamin jelentős része elbomlik. C-vitaminból az ajánlott napi bevitel felnőttek számára 60 mg, ez fajtól és érettségi foktól függően 15-30 g csipkebogyóban, tehát kb. 3-6 csésze teában található meg.
Kifejezetten gyógyászati alkalmazásán túl hagyományosan lekvár és szörp is készül belőle, főleg üdítő és élvezeti céllal. Jóllehet ezeknek is van gyógyhatása, lényegesen kisebb az áztatással készült teáénál. Ennek egyrészt az az oka, hogy ilyenkor eleve az érettebb, puhább, kevesebb C-vitamint tartalmazó bogyókat használják, másrészt az, hogy forrázással, főzéssel készítik őket.
(...)
A teljes cikk a tudatosvasarlo.hu oldalon tekinthető meg.