Göbök a pajzsmirigyen?
Módosítva: 10/9/2024 3 perc Egészséges életHormonokpajzsmirigyÖsszes cikk
A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a csökkent, vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó, sok esetben egyéb szervi panaszra utaló tüneteket okozhat. Az elváltozások egyik formája a pajzsmirigy göbök megjelenése.
Kialakulásának okairól és a kezelési lehetőségekről prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa ad felvilágosítást.
Jódhiány, örökletesség és dohányzás az oka a pajzsmirigy göbök kialakulásának
Kutatások alapján a pajzsmirigy göbök előfordulása nők körében valamivel gyakoribb, mint férfiaknál. A két nem közti arányok eltolódását magyarázhatja, hogy a betegség gyakran jelentkezik a terhesség alatt, illetve az azt követő időszakban. A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, hazánk négyötöde pedig az ivóvizek elégtelen jódtartalma miatt a mérsékelten jódhiányos területek közé tartozik.
A várandósság időszakában a szervezet jódszükséglete az átlagosnál magasabb, az elégtelen jódellátottság pedig könnyen elősegítheti a pajzsmirigy göbök kifejlődését, illetve a már meglévő göbök nagyobbodását. Sokszor azonban épp a nem körültekintően megkezdett kiegészítő jódpótlás okoz problémát. Az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadine kúp és oldat is) a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén pedig a betegség rosszabbodását okozhatja!
A jódhiány és a jóddal nem megfelelően ellátott terhesség mellett a dohányzásnak is meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A felsoroltak mellett örökletes tényezők is nagy szerepet játszanak a betegség kialakulásában, ezen kívül a pajzsmirigy göbök előfordulása nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribb.
Pajzsmirigygöb: Hideg vagy meleg?
A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg.
A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat kötelező.
Göbös pajzsmirigy: Komplex vizsgálatokra van szükség
A pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, melyet pajzsmirigy ultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomonkövetésre egyaránt.
A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már korábban említett izotópos vizsgálat. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig, különösen hideg göbök esetében, az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.
Nem csak a pajzsmirigy műtét jelenthet megoldást
A pajzsmirigy göbök terápiája mindig egyénre szabott, a beteg állapotának megfelelő módon valósul meg. A következőkben általánosságban ismertetjük a kezelési lehetőségeket. A göbök kezelésének egyik sarkalatos kérdése a TSH képződésének visszaszorítása. A tartósan magas TSH szint ugyanis hozzájárul a hideg és a meleg göbök számának emelkedéséhez. Jellemző azonban, hogy mind a meleg, mind a hideg göbök lényegében autonóm módon viselkednek egy idő után, azaz TSH jelenléte nélkül is növekednek. A göb növekedése esetén, továbbá ha a citológiai vizsgálat daganatos elváltozás gyanúját veti fel, a műtét elvégzése szükséges.
A nem rosszindulatú és a jódot felvevő pajzsmirigy göbök kezelésre az utóbbi évtizedekben radiojód kezelést alkalmaztak váltakozó sikerrel. Ez az eljárás egyre inkább terjed, fontos azonban megemlítenünk, hogy a viszonylag kis dózisú radiojód kezelések után Basedow-kór alakulhat ki, illetve a szemtünetek romolhatnak. Az izotóp terápia során a hatóanyagot szájon át juttatják a szervezetbe, mely azután "megkeresi" az érintett szervet, a kóros elváltozást. A kezelés lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést. Az izotópkezelés hatékonyan alkalmazható meleg göbös pajzsmirigy túlműködés esetén. A jóindulatú göbök egy része ún. pajzsmirigy tömlő, szakszóval ciszta, melyek eltávolítására általában műtétet javasolnak.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a műtét elkerülhető. A szklerotizáció lényege, hogy különböző anyagot -régebben tetránt, ma alkohol alapanyagú készítményt- fecskendeznek a cisztába vagy a göbbe és az így kialakult steril gyulladás után a ciszta falai összetapadnak, a göb pedig felszívódik. Fontos, hogy ez az eljárás csakis jóindulatú göbök esetén alkalmazható. Segítségével a betegek elkerülhetik a műtétet, sőt gyakran az esetleges további műtéti beavatkozásokat is.
Forrás: WebBeteg
Jódhiány, örökletesség és dohányzás az oka a pajzsmirigy göbök kialakulásának
Kutatások alapján a pajzsmirigy göbök előfordulása nők körében valamivel gyakoribb, mint férfiaknál. A két nem közti arányok eltolódását magyarázhatja, hogy a betegség gyakran jelentkezik a terhesség alatt, illetve az azt követő időszakban. A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, hazánk négyötöde pedig az ivóvizek elégtelen jódtartalma miatt a mérsékelten jódhiányos területek közé tartozik.
A várandósság időszakában a szervezet jódszükséglete az átlagosnál magasabb, az elégtelen jódellátottság pedig könnyen elősegítheti a pajzsmirigy göbök kifejlődését, illetve a már meglévő göbök nagyobbodását. Sokszor azonban épp a nem körültekintően megkezdett kiegészítő jódpótlás okoz problémát. Az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadine kúp és oldat is) a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén pedig a betegség rosszabbodását okozhatja!
A jódhiány és a jóddal nem megfelelően ellátott terhesség mellett a dohányzásnak is meghatározó szerepe van a hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A felsoroltak mellett örökletes tényezők is nagy szerepet játszanak a betegség kialakulásában, ezen kívül a pajzsmirigy göbök előfordulása nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribb.
Pajzsmirigygöb: Hideg vagy meleg?
A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg.
A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb nem vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat kötelező.
Göbös pajzsmirigy: Komplex vizsgálatokra van szükség
A pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, melyet pajzsmirigy ultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomonkövetésre egyaránt.
A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már korábban említett izotópos vizsgálat. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig, különösen hideg göbök esetében, az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.
Nem csak a pajzsmirigy műtét jelenthet megoldást
A pajzsmirigy göbök terápiája mindig egyénre szabott, a beteg állapotának megfelelő módon valósul meg. A következőkben általánosságban ismertetjük a kezelési lehetőségeket. A göbök kezelésének egyik sarkalatos kérdése a TSH képződésének visszaszorítása. A tartósan magas TSH szint ugyanis hozzájárul a hideg és a meleg göbök számának emelkedéséhez. Jellemző azonban, hogy mind a meleg, mind a hideg göbök lényegében autonóm módon viselkednek egy idő után, azaz TSH jelenléte nélkül is növekednek. A göb növekedése esetén, továbbá ha a citológiai vizsgálat daganatos elváltozás gyanúját veti fel, a műtét elvégzése szükséges.
A nem rosszindulatú és a jódot felvevő pajzsmirigy göbök kezelésre az utóbbi évtizedekben radiojód kezelést alkalmaztak váltakozó sikerrel. Ez az eljárás egyre inkább terjed, fontos azonban megemlítenünk, hogy a viszonylag kis dózisú radiojód kezelések után Basedow-kór alakulhat ki, illetve a szemtünetek romolhatnak. Az izotóp terápia során a hatóanyagot szájon át juttatják a szervezetbe, mely azután "megkeresi" az érintett szervet, a kóros elváltozást. A kezelés lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést. Az izotópkezelés hatékonyan alkalmazható meleg göbös pajzsmirigy túlműködés esetén. A jóindulatú göbök egy része ún. pajzsmirigy tömlő, szakszóval ciszta, melyek eltávolítására általában műtétet javasolnak.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a műtét elkerülhető. A szklerotizáció lényege, hogy különböző anyagot -régebben tetránt, ma alkohol alapanyagú készítményt- fecskendeznek a cisztába vagy a göbbe és az így kialakult steril gyulladás után a ciszta falai összetapadnak, a göb pedig felszívódik. Fontos, hogy ez az eljárás csakis jóindulatú göbök esetén alkalmazható. Segítségével a betegek elkerülhetik a műtétet, sőt gyakran az esetleges további műtéti beavatkozásokat is.
Forrás: WebBeteg
A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a csökkent, vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó, sok esetben egyéb szervi panaszra utaló tüneteket okozhat. Az elváltozások egyik formája a pajzsmirigy göbök megjelenése.