Tovább nemesíthetik a vaníliát

A világ legnagyobb részén, kereskedelmi mennyiségben ugyan mesterséges vaníliaaromával ízesítenek, azonban az igazán ízletes, igényes édességekhez a cukrász, és persze a háziasszony is – ha megengedheti magának – még mindig valódi vaníliát használ.

A Floridai Egyetem számolt be arról, hogy szekvenálták a vanília genomját, és ezzel megnyitották az utat a növény célirányos nemesítéséhez is. Olyan változatokat lehet így termelésbe vonni, amelyek bőtermők, a kívánt aromaanyagokat hordozzák, ellenállnak a betegségeknek és hatékonyan, fenntartható módon termelhetőek. A Floridai Egyetem Élelmiszer- és Mezőgazdasági Kutatóintézetének kutatói úgy vélik, hogy munkájuk eredményeként Dél-Floridában is sikeresen termeszthetik majd a vaníliát, akár kereskedelmi céllal, akár kiskerti körülmények közt.

Alan Chambers vezette a vizsgálatokat, amelyben egy több mint 300 darabos gyűjteményből 4 jól ismert tulajdonságú vaníliafaj genomját tárták fel. A termesztett vanília (Vanilla planifolia) eredetileg közép-amerikai növény, az innen begyűjtött példányok vegetatív szaporulata került azután a világ számos pontjára, így Madagaszkárra is, ahol a globálisan felhasznált vanília több mint 80 százalékát termelik. Mind a mai napig ezeknek a több száz éve elterjesztett növényeknek az utódain terem az, amit elfogyasztunk, és a termelők igen nagy nehézségek árán képesek csak lépést tartani az igényekkel. Azonban ezen a változatán kívül még számtalan további, a Vanilla nemzetségbe tartozó faj is létezik, ezért is fontos, hogy a növények tulajdonságait feltárva a korábbinál többet termő, kevesebb kézi munkát igénylő változatok születhessenek. A termesztett vanília termése például annál ízletesebb lesz, minél tovább marad a növényen, azonban sajnos igencsak hajlamos arra, hogy az érés folyamata során felnyíljon a magtok (amit mi vaníliarúdként vásárolunk). Egy másik faj viszont erre egyáltalán nem hajlamos, így e kettő hibridizációja révén jó ízű és „szárán” megérni képes terméseket lehet majd nyerni. A kutatók a V. planifolia, V. tahitensis, V. pompona és a V. mexicana példányainak genomját tárták fel, az eredmények pedig felgyorsítják a növény nemesítését. Az eredményeket a Nature Food szakfolyóiratban tették közzé.

A vanília a világ legnépszerűbb fűszernövénye, amely egyúttal a második legdrágább is a világon, és az USA, mint importőr, akár maga is képes lehetne megtermelni a saját céljaira. „Míg Dél-Florida klímája tökéletesen megfelel a nagyon drága és igen keresett vanília igényeinek, a megfelelő változatát kell termelésbe vonni ahhoz, hogy sikeresen, a kívánt aromákkal, megfelelő hozammal és a növényt fenyegető betegségek nélkül lehessen termelni” – mondta Chambers.

Kiderült például, hogy a Vanilla pompona ellenáll annak a gombabetegségnek, amely az összes termesztett vaníliát károsítja, s e faj segítségével kinemesíthető a betegségnek ellenálló termesztett vaníliaváltozat. Feltárult az a genetikai-molekuláris útvonal is, amely a fő aromaanyag, a vanillin előállítását vezérli a növényben.

„Igen fontos mérföldkő volt, hogy a kutatásunk feltárta a vanília feljavításának lehetőségeit” – tette hozzá Chambers. A növénynemesítők számára azonban majd csak most kezdődik az igazi munka.

Forrás: ng.hu