Fehér karácsony

Az Amerikai Egyesült Államokban ez a kifejezés azt jelenti, hogy karácsony reggelén 7 órakor legalább egy hüvelyk, azaz 2,5 centiméteres hó borítja a talajt.

Kanadában a hivatalos álláspont szerint legalább 2 cm hónak kell lennie karácsony napján ahhoz, hogy fehér karácsonyról beszélhessünk. Kanada legtöbb részén jó esélye van a fehér karácsonynak, kivéve a part menti régiókat, illetve Brit Columbia belső, déli fekvésű völgyeit, Dél-Albertát és Dél-Ontariót.

Az Egyesült Királyságban a fehér karácsony mindössze annyit jelent, hogy hó borítja karácsonykor a tájat, ám erre viszonylag ritkán kerül sor, mivel a lehulló hó a legtöbb esetben elolvad, mielőtt földet érne, vagy a talajon olvad el azonnal. Az Egyesült Királyságban havas karácsonyra legtöbb esélyük az Észak- és Északkelet-Skóciában, illetve a Skót-felföldön élőknek van, főleg Aberdeen és Aberdeenshire környékén.

Belgiumban hivatalosan akkor fehér a karácsony, ha karácsony napján legalább 1 centiméter hó borítja a talajt.

Dániában pedig akkor van, ha az ország területének legalább 90 százalékát minimum fél centi hó borítja a karácsonyi időszak legalább egyik napján, ám ez a regionális különbségek miatt viszonylag ritkán fordul elő. Bár az egész országot borító hótakaró ritka jelenség karácsonykor, ettől még lehet fehér a karácsony egy-egy régióban.

Finnország nagy részén általában fehér a karácsony, Lappföldön gyakorlatilag minden évben az.

Fehér karácsonyról Svédországban a Svéd Meteorológiai Intézet meghatározása szerint akkor beszélünk, ha karácsony reggelén legalább 1 centiméteres hó borítja a talajt. Erre a skandináv ország majd egész területén jó esély van.

Az említett európai országokon kívül Európában még Norvégiában, Észtországban, Oroszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban van nagy esély fehér karácsonyra.

Magyarország

Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján 1994 és 2014 közt mindössze az esetek negyedében fordult elő, hogy a Pestszentlőrincen lévő meteorológiai mérőállomáson összefüggő volt a hóréteg. Az ország hegyvidéki vagy magasabban fekvő területein nagyobb eséllyel fordulhat elő fehér karácsony. 

Budapesten átlagosan minden harmadik karácsonykor borítja hótakaró a várost legalább az ünnep egyik napján, ám olyan karácsonynak, amikor a három nap mindegyike havas, átlagosan ötévente örülhetünk.

Az elmúlt 100 évben mindössze 15 alkalommal fordult elő olyan karácsony, amikor az ünnep mindhárom napján legalább 5 centiméteres volt a hóréteg vastagsága.

10 centiméternél is több hó 1917-ben, 1927-ben, 1933-ban, 1963-ban, 1969-ben, 1970-ben és 1996-ban esett, míg 1935-ben 30 centiméteres hótakaró lepte el hazánk több pontját szentestén. 2002-ben fordult elő utoljára, hogy december 24-én este, országrésznyi területeket borított hótakaró.

Hamis nosztalgia

„Bezzeg a mi gyerekkorunkban mindig fehér volt. Nem ilyen karácsonyok voltak ám, mint mostanában” – hangzik el egyre többször az idősebb generáció szállóigéje.

Az utóbbi fél évszázad tapasztalatai, amikor is a telek általánosan enyhébbé váltak, napjainkban azt bizonyítják, hogy a mostani fiatal generáció már nem élhet meg olyan hideg teleket és havas karácsonyokat, mint az idősebbek.

Tény, hogy a téli hónapok 1901-ig visszanyúló hosszú idősora alapján a téli átlaghőmérséklet országos átlaga emelkedik. Az évszakos középhőmérséklet évről évre nagyon változékony, szinte minden évtizedben volt igen enyhe és fogcsikorgató hideg tél is.

A leghidegebb téli időszakot 1901 óta 1939/1940-ben, míg a legenyhébbet 2006/2007-ben tapasztalták.

Összességében elmondható, hogy hazánkban a fehér karácsony nem tekinthető gyakorinak. Még a havasabb 1960-as években is az ünnep napjain összefüggő hóréteg általában kevesebb mint 50 százalékban fordult elő.

Fehér karácsony sík vidéken mintegy 4–6 évente adódik. A legkevesebb havas ünnepet a 2010-es és az 1970-es években észleltük.

Borítókép: elements.envato.com